Ugrás a tartalomra

H6 Fejlesztések ·

A ráckevei HÉV (H6) fejlesztése: pályarekonstrukció és a belvárosi bevezetés

A déli agglomeráció legkiterjedtebb gyorsvasúti tengelye évtizedek óta vár az átfogó felújításra és a belvárosi közvetlen kapcsolatra. A kormányhatározatok, a hivatalos közlések és a dátummal megjelölt sajtóbeszámolók alapján bemutatjuk a vonal korszerűsítésének és a Kálvin téri meghosszabbításának valós helyzetét.

  1. Terv
  2. Döntés
  3. Építés
  4. Átadás

Forráskeret van, az előkészítés tart

Egyvágányú elővárosi villamosvasút nyílegyenesen sík nyári szántóföldek és nyárfasorok között

Mintegy negyven kilométeres hosszával a ráckevei vonal fűzi fel a Csepel-sziget és a dél-pesti agglomeráció legfontosabb településeit, és ez a MÁV-csoport leghosszabb HÉV-viszonylata. A Közvágóhíd és Ráckeve közötti 22 megállóhelyes pálya az agglomerációs ingázók egyik fő utazási folyosója, ám a technikai infrastruktúra és a belvárosi kapcsolat hiányosságai korlátozzák a vonal versenyképességét az autós közlekedéssel szemben. A hálózat felépítését és az egyes ágak paramétereit a budapesti HÉV-hálózat áttekintő oldalunk mutatja be részletesen.

Infrastrukturális adottságok és a jelenlegi állapot

A H6-os vonal műszaki szempontból két eltérő szakaszra oszlik. A Közvágóhídtól Tökölig tartó belső szakasz túlnyomórészt kétvágányú, egy rövid egyvágányú résszel a Ráckevei-Duna hídjánál, míg Tököltől Ráckevéig a vonal egyvágányú, ahol a szembejövő vonatok csak állomásokon és kitérőkben tudják kikerülni egymást. Ez a kialakítás szűk kapacitáskorlátot szab a menetrendnek: egy üzemzavar vagy néhány perces késés könnyen végiggyűrűzik a vonalon.

A pálya állapota az évtizedek során leromlott. A járműállományt itt is az 1971 és 1983 között az NDK-ban gyártott MX/A sorozatú szerelvények alkotják, amelyek karbantartása egyre költségesebb, magas padlószintjük pedig nehézkessé teszi a közlekedést a babakocsival vagy kerekesszékkel utazók számára.

Kiemelt szerkezeti probléma a belső végállomás elhelyezkedése. A Közvágóhíd nem rendelkezik metrókapcsolattal, a városközpont eléréséhez az utasoknak villamosra kell átszállniuk. A térségben épülő Déli körvasút Közvágóhíd megállóhelye vasúti átszállási kapcsolatot hozna létre, ennek építése azonban 2026 októberében leállt; az igazi áttörést a közvetlen belvárosi metrókapcsolat jelentené.

A belvárosi bevezetés koncepciója a Kálvin térig

A H6-os és a vele részben párhuzamosan futó csepeli H7-es HÉV fejlesztésének legfontosabb stratégiai eleme a vonalak föld alatti meghosszabbítása a belvárosba. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) 2021-ben ismertetett terve szerint a két vonal a Közvágóhíd térségétől induló alagútban, a Boráros tér érintésével érné el a Kálvin teret.

A Kálvin téri állomás a 2021-es tájékoztatás szerint az alagút legmélyebb pontja lenne, mintegy 50 méteres mélységben, a 38 méter mélyen futó M4-es metró alatt. Ez az elrendezés közvetlen átszállást biztosítana az M3-as és az M4-es metróra. A Boráros téri megálló a nagykörúti villamosokhoz teremtene kapcsolatot.

A nyomvonal talajviszonyainak feltárására 2021 áprilisában a Kálvin téren kezdődtek meg a próbafúrások, amelyek ott 65–70 méteres mélységig hatoltak; a tájékoztatás szerint további 92 helyszínen terveztek geotechnikai fúrásokat. A projektet előkészítő BFK-t 2022 májusában megszüntették, feladatai a minisztériumhoz kerültek. A vizsgálatok eredményeiről és az alagút végleges műszaki megoldásáról nem találtunk nyilvánosan közzétett hivatalos összegzést.

Pályarekonstrukció és kapacitásbővítés délen

A vonal agglomerációs szakaszára vonatkozó fejlesztési elemeket az IKOP Plusz kiemelt projektjeit rögzítő kormányhatározat tételesen felsorolja:

ProjektelemIndikatív támogatási keretTámogatási kérelem várható benyújtása
H6 infrastruktúra- és megállófejlesztés, új járműteleppel194,6 milliárd Ft2026
H6 meghosszabbítása a Kálvin térig és HÉV-kapcsolat a 150-es vonal felé – előkészítés4,5 milliárd Ft2027
H5 és H6/H7 összekötése (észak–déli regionális gyorsvasút) – előkészítés7,4 milliárd Ft2024

Forrás: 1042/2024. (III. 4.) Korm. határozat, a 2026. augusztusi módosítással (1253/2026. (VIII. 7.) Korm. határozat) egységes szerkezetben.

A kormányhatározat a fejlesztés irányait rögzíti, a részletes műszaki tartalomról – például a sebességemelés mértékéről vagy az egyes állomások átépítéséről – nem találtunk hivatalosan közzétett, a mai állapotot tükröző összefoglalót. Az új járművek fogadásához a vontatási energiaellátás és a peronok átalakítása is szükséges lesz.

A járműbeszerzés helyzete

A vonal színvonalának érdemi javítása új gördülőállomány nélkül elképzelhetetlen. A 2025-ben kiírt, 54 HÉV-motorvonatra szóló közbeszerzés 2026 februárjában ajánlat hiányában eredménytelenül zárult.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium 2026 augusztusában bejelentette, hogy még az év során közbeszerzést ír ki 42 új, alacsony padlós, légkondicionált motorvonatra, amelyek a szentendrei, a ráckevei és a csepeli vonal teljes flottáját váltanák ki, uniós forrásból. A bejelentés szerint az első új szerelvények 2030-tól állhatnak forgalomba. Hatályos szállítási szerződés 2026 novemberéig nincs.

A beruházás dokumentált státusza és kilátásai

A ráckevei HÉV felújításának folyamata jól elhatárolható szakaszokra oszlik.

Az 1042/2024. (III. 4.) Korm. határozat a felszíni fejlesztést kiemelt projektként, jelentős indikatív kerettel rögzíti, a Kálvin téri bevezetésre viszont csak előkészítési forrást rendel. Engedélyezési tervek elkészültéről vagy jogerős építési engedélyről nem találtunk hivatalos közlést.

A fizikai kivitelezés megkezdésére 2026 novemberéig sem a felszíni pályán, sem az alagúti szakaszon nem született kivitelezési szerződés. A dokumentált helyzet alapján a felszíni fejlesztés forráskerettel rendelkező, de még előkészítési szakaszban lévő projekt, az alagúti bevezetés pedig tervezési koncepció, amelynek megvalósítása a következő évek finanszírozási döntéseitől függ.