Ugrás a tartalomra

H5 Fejlesztések ·

A szentendrei HÉV (H5) megújítása: pálya, járművek és a belvárosi kapcsolat

A Batthyány tér és Szentendre közötti vonal átfogó korszerűsítése évtizedek óta napirenden van. A kormányhatározatok, a minisztériumi és üzemeltetői közlések, valamint a dátummal megjelölt sajtóbeszámolók alapján kirajzolódik, mely fejlesztési elemek jutottak el a megvalósítás kapujába, és mely elképzelések maradtak meg elméleti szinten.

  1. Terv
  2. Döntés
  3. Építés
  4. Átadás

Forrás van, kivitelezési szerződés még nincs

Régebbi elővárosi villamos motorvonat halad át egy kisvárosi vasúti átjárón őszi fák között, a sorompó lent van

A Duna jobb partján naponta több tízezer ingázó utazását biztosító vonal a főváros legforgalmasabb elővárosi vasútvonala, miközben műszaki állapota évről évre élesebben mutatja a beavatkozás szükségességét. A Batthyány tér és Szentendre közötti, mintegy 21 kilométeres vonalon a járműpark és a pálya egyaránt elöregedett, ami miatt a meghibásodások kockázata állandó tényező az utazóközönség számára. A hálózat felépítését és az egyes ágak paramétereit a budapesti HÉV-hálózat áttekintő oldalunk mutatja be részletesen.

Forgalmi szerep és a jelenlegi műszaki állapot

A H5-ös vonal Szentendre és a Pomáz környéki települések felől Óbudán keresztül biztosít kapcsolatot a Batthyány téri metróállomáshoz. A vonalon az egykori NDK-ban 1971 és 1983 között gyártott MX/A sorozatú szerelvények közlekednek. A HÉV-et 2025. január 1. óta a MÁV-csoport személyszállító társaságába beolvadt egység, a MÁV Személyszállítási Zrt. üzemelteti, HÉV márkanéven. A karbantartás ellenére a vonatok nem felelnek meg a korszerű akadálymentesítési és energiahatékonysági elvárásoknak, és nincs bennük légkondicionálás.

A pálya állapota szakaszonként eltérő. A 2026. júliusi minisztériumi tájékoztatás szerint a budapesti szakasz jobb állapotban van, ott kisebb korrekciók elegendők, a Békásmegyer és Szentendre közötti agglomerációs szakasz viszont teljes pályafelújításra szorul. A megállóhelyek peronjai nem teszik lehetővé a lépcsőmentes beszállást, és több csomópontban hiányzik a lift vagy a mozgólépcső.

A pálya és az állomások korszerűsítése

A vonal felújítása az IKOP Plusz kiemelt projektjei között szerepel. Az 1042/2024. (III. 4.) Korm. határozat – a 2026. augusztusi módosítással egységes szerkezetben – két H5-ös tételt rögzít: a vonal infrastruktúrájának, megállóinak, járműtelepének és intermodális kapcsolatainak fejlesztését 150,5 milliárd forint, a Margit hídi, szentendrei és pomázi intermodális csomópontok építését 24,0 milliárd forint indikatív támogatási kerettel.

A MÁV-csoport 2025. decemberi tájékoztatása szerint a felújítás kiterjed a vágányok, az energiaellátás, a biztosítóberendezések, a felsővezeték, az utastájékoztatás és a világítás cseréjére, a peronokat pedig megemelik, hogy a beszállás lépcső nélkül legyen lehetséges. Lift épül a Batthyány téren, a Margit hídnál, Rómaifürdőn és Békásmegyeren, ahol mozgólépcső is létesül; a Margit hídnál új kijáratok készülnek. Békásmegyer és Szentendre között több helyen nőhet a pályasebesség. Pomázon és Szentendrén új, közös busz- és HÉV-állomásépület könnyíti az átszállást, és ahol lehetséges, autó- és kerékpárparkolók is épülnek. A minisztérium 2025. novemberi tájékoztatása szerint a Margit hídi HÉV-megálló és a 6-os villamos közötti lépcsőmentes kapcsolat nem része a projektnek, mert az új liftek a műemléki hídpillért érintenék.

A kivitelezés ütemezéséről eltérő időpontok jelentek meg. A minisztérium 2025 novemberében úgy tájékoztatott, hogy a beruházás legkorábban 2026 végén kezdődhet. Szentendre polgármestere 2025 decemberében úgy nyilatkozott, hogy a tényleges rekonstrukció 2027-ben indul, és mintegy másfél éves teljes vágányzárral jár. A MÁV-csoport 2025 decemberében 2029-es befejezést nevezett meg, mintegy 300 milliárd forintos (125 milliárd forint hazai és 175 milliárd forint uniós) költséggel. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium vezetője 2026 júliusában közölte, hogy a pályafelújításra a járműbeszerzésen felül 175 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, és a kivitelezést a következő hónapokban kell elindítani. A kivitelezési közbeszerzés megjelenéséről 2026. november közepéig nem találtunk hivatalos közlést.

Járműbeszerzési kísérletek és jelenlegi helyzet

A vonal megújulásának feltétele az új járműflotta. Egy 2021-ben kiírt HÉV-járműtendert a sajtóbeszámolók szerint a következő években leállítottak. 2025-ben a MÁV Személyszállítási Zrt. 54 új HÉV-motorvonat beszerzésére írt ki eljárást mintegy 325 milliárd forintos becsült értékkel; ebből első lépésben 18 szerelvényt rendeltek volna a szentendrei vonalra. Az eljárás 2026. február 4-én eredménytelenül zárult, mert egyetlen ajánlat sem érkezett. 2026 márciusában a MÁV új eljárást indított.

A 2026 tavaszán hivatalba lépett kormány 2026 augusztusában bejelentette, hogy még az év során közbeszerzést ír ki 42 új, alacsony padlós, légkondicionált motorvonatra, amelyek a szentendrei, a ráckevei és a csepeli vonal teljes flottáját váltanák ki. A bejelentés szerint az első új szerelvények 2030-tól állhatnak forgalomba. Addig a meglévő járművek üzemben tartására van szükség.

A déli összekötés és a mélyvezetés távlata

A szentendrei HÉV fejlesztésének legnagyobb léptékű, régóta vizsgált fejezete az észak–déli regionális gyorsvasúti kapcsolat, amely a Batthyány tértől a Duna alatt vezetné tovább a vonalat a pesti belváros felé, és a Kálvin téren kötné össze a csepeli H7-es és a ráckevei H6-os HÉV tervezett alagútjával.

Ez az elképzelés a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában (BAVS) szerepel, amelyet a kormány 2021 végén fogadott el. Az 1042/2024. (III. 4.) Korm. határozat a H5 és a H6/H7 összekötésének előkészítésére 7,4 milliárd forint indikatív keretet rögzít, kivitelezési forrást azonban nem. Építési engedélyről, kiviteli tervekről vagy a több százmilliárd forintos kivitelezés finanszírozásáról nem találtunk hivatalos közlést, a 2026-os bejelentések pedig a felszíni vonalrész felújítására és a járműcserére összpontosítanak.

Döntési mérleg és ütemezés

A szentendrei HÉV jövőjét érintő döntések között egyértelmű határvonal húzódik a forráskijelöléssel rendelkező elemek és a tanulmánytervi fázisban lévő koncepciók között.

A pálya- és állomásfelújítás 2026 novemberében kormányhatározatban rögzített, forrással rendelkező kiemelt projekt, a kivitelezési szerződés azonban a hivatalos közlések szerint még nem jött létre. Az új járművekre 2026 novemberéig nincs hatályos szállítási szerződés, így forgalomba állásuk pontos dátuma bizonytalan. A belvárosi alagúti összekötés előkészítési keretet kapott, de építési kötelezettségvállalás nem kapcsolódik hozzá.