Ugrás a tartalomra

H7 Fejlesztések ·

A csepeli HÉV (H7) és a belvárosi kapcsolat: tervek, próbafúrások és realitás

A Boráros tér és Csepel közötti gyorsvasúti vonal a XXI. kerület jelentős hivatásforgalmát bonyolítja le. A mélyvezetésű belvárosi meghosszabbítás, a 2021-es próbafúrások és a felújítás terveinek dokumentált helyzetét tekintjük át.

  1. Terv
  2. Döntés
  3. Építés
  4. Átadás

Az alagútra nincs jóváhagyott forrás

Elővárosi vasútvonal lakótelepi házak mellett, kopott alacsony peron, szürkület

Alig hét kilométeres hosszával a csepeli HÉV a hálózat legrövidebb, mégis egyik legfontosabb ingázófolyosója, amely a XXI. kerület lakosságának elsődleges kötöttpályás belvárosi kapcsolatát jelenti. A vonal teljes egészében Budapest határain belül fut, a Boráros tér és Csepel között hat állomással. Bár a vonatok saját pályán haladnak és elkerülik a közúti torlódásokat, az infrastruktúra elöregedése és a metróhálózattól való elszigeteltség régóta akadályozza a vonal hatékony működését. A teljes budapesti rendszer összefüggéseit a budapesti HÉV-hálózat áttekintő oldalunk foglalja össze.

A vonal jelenlegi adottságai és korlátai

A mai csepeli gyorsvasutat 1951 tavaszán adták át. A Boráros téri végállomás komoly forgalmi korlátot jelent: az utasok jelentős része nem itt fejezi be utazását, hanem átszáll a nagykörúti 4-es és 6-os vagy a rakparti 2-es villamosra, hogy elérje a pesti belvárost vagy a metróállomásokat. A kényszerű átszállás növeli az eljutási időt és terheli a körúti villamosjáratokat.

A pálya és a biztosítóberendezések folyamatos karbantartást igényelnek. A vonalon 2025 decemberéig a hálózat legidősebb, mintegy hatvanéves MIX/A szerelvényei is közlekedtek, ezeket a sajtóbeszámolók szerint ekkor kivonták a forgalomból; a HÉV-flotta többi része az egykori NDK-ban 1971 és 1983 között gyártott MX/A motorvonatokból áll. A járművek nem klimatizáltak, lépcsős kialakításuk miatt nem akadálymentesek, energiafogyasztásuk sem felel meg a mai követelményeknek.

Egy esetleges alagúti üzem további követelményeket támaszt. A föld alatti szakaszokon szigorú alagútbiztonsági, tűzvédelmi és menekítési előírások érvényesek, amelyeknek a jelenlegi szerelvények nem felelnek meg, ezért a belvárosi bevezetés új járművek nélkül nem képzelhető el.

Az észak–déli regionális gyorsvasút koncepciója

A csepeli vonal jövőjét meghatározó koncepció az észak–déli regionális gyorsvasúti tengely, amelyet a 2021-es kormányzati kommunikáció 5-ös metróként is emlegetett. A terv alapgondolata, hogy a H7-es vonalat és a ráckevei H6-os HÉV-et közös alagútban vezessék be a belvárosba, távlatilag pedig a Duna alatt kössék össze a szentendrei H5-ös vonallal.

A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) 2021-ben ismertetett terve szerint az első ütemben a két déli HÉV-vonal teljes felújítást kapna, és a Közvágóhíd térségétől induló alagútban, a Boráros tér érintésével jutna el a Kálvin térig. A Boráros téri föld alatti megálló a nagykörúti villamosokhoz teremtene kapcsolatot.

A Kálvin téri végállomáson közvetlen átszállás nyílna az M3-as és az M4-es metróra, ami jelentősen lerövidítené az eljutási időt a belvárosi munkahelyek és az egyetemek felé. A második ütem az alagút továbbvezetését irányozta elő a Duna alatt Buda felé, hogy létrejöjjön az egységes észak–déli gyorsvasúti átmérő.

Próbafúrások és geotechnikai előkészítés

Az alagút tervezéséhez szükséges talajadatok gyűjtése 2021 áprilisában kezdődött. Az első próbafúrást a Kálvin téren, a Nemzeti Múzeum előtt mélyítették, a fúrások ott 65–70 méteres mélységig hatoltak. A tájékoztatás szerint a következő hetekben további 92 helyszínen terveztek geotechnikai fúrásokat a nyomvonal mentén.

A mélységre azért volt szükség, mert az alagút legmélyebb pontja, a Kálvin téri végállomás a tervek szerint mintegy 50 méteres mélységbe kerülne, a 38 méter mélyen fekvő M4-es metró alá. A fúrásokból a változatos talajrétegek összetételére és a talajvízviszonyokra vonatkozó adatokat gyűjtöttek a tervezéshez.

A vizsgálatok részletes eredményeiről nem találtunk nyilvánosan közzétett hivatalos összegzést. A projektet előkészítő BFK-t 2022 májusában megszüntették, feladatai a minisztériumhoz kerültek.

A vonal korszerűsítésének felszíni elemei

Az alagút mellett a csepeli felszíni infrastruktúra megújítása is szerepel a hivatalos dokumentumokban:

Fejlesztési elemDokumentált tartalomForrás
Infrastruktúra és megállókA járműcseréhez kapcsolódó infrastruktúra- és megállófejlesztés, 31,0 milliárd Ft indikatív kerettel1042/2024. (III. 4.) Korm. határozat, 2026. augusztusi állapot
Járműcsere42 új motorvonat a H5, H6 és H7 vonalra, közbeszerzés 2026-ban, első szerelvények 2030-tólMinisztériumi bejelentés, 2026. augusztus
Alagúti összekötésA H5 és a H6/H7 összekötésének előkészítése, 7,4 milliárd Ft indikatív kerettel1042/2024. (III. 4.) Korm. határozat, 2026. augusztusi állapot
Csomóponti kapcsolatÁtszállás a Déli körvasút Közvágóhíd megállóhelyére; az építés 2026 októberében leálltKormányzati bejelentés, 2026. október

A felújítás részletes műszaki tartalmáról – például a peronok magasságáról, a pályasebességről vagy az egyes megállók átépítéséről – nem találtunk a mai állapotot tükröző, hivatalosan közzétett összefoglalót.

Hivatalos státusz és finanszírozási realitások

A H7-es vonal fejlesztése az IKOP Plusz kiemelt projektjei között szerepel: az 1042/2024. (III. 4.) Korm. határozat a járműcseréhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztést és a H5–H6/H7 összekötés előkészítését is rögzíti. Engedélyezési tervek elkészültéről vagy építési engedélyekről nem találtunk hivatalos közlést.

A Kálvin térig tartó alagút és a kapcsolódó mélyállomások megépítésére 2026 novemberéig nincs jóváhagyott kivitelezési forrás. A 2026-os kormányzati bejelentések szerint az elsődleges cél a gördülőállomány cseréje, amelynek első új szerelvényei 2030-tól állhatnak forgalomba. Az észak–déli alagút megépítése és a H5-össel való összekötés a hivatalos dokumentumokban előkészítési szakaszban lévő, kivitelezési kötelezettségvállalás nélküli terv.