Megkezdődtek a próbafúrások az új hévalagút építéséhez

Budapest, 2021. 04.14. – A csepeli és a ráckevei hévek közös nyomvonalon, egy új vasúti alagútban jutnának el a metróig, ebből adódóan kezdődtek meg a próbafúrások először a Kálvin téren. Második lépésben a szentendrei, a csepeli és a ráckevei vonalakat egy Duna alatti alagút köti majd össze, amellyel létrejön az 5-ös metró.

Próbafúrásokkal kezdődött meg az M5 metróvonal megépítésének első szakasza a H6 (ráckevei) és H7 (csepeli) hév vonalak bevezetésével a Kálvin térig, amely a Közvágóhídtól a felszín alatt, alagútban valósul majd meg. A fejlesztésnek köszönhetően a csepeli és a ráckevei hévek ugyanis összefonódva a Boráros tér érintésével a Kálvin térig közlekednek majd, így átszállás nélkül lehet a metróvonalakat elérni. A tervezés a Budapest Fejlesztési Központ létrejötte óta, közel egy éve folyik. Most jutottunk el odáig, hogy az alagút nyomvonala közel végleges és a talajvizsgálatok is megkezdődhetnek. Az első helyszín a Kálvin tér, ahol a Nemzeti Múzeum előtt hetven méter mélyre kellett lefúrni, hogy pontos talajmintához jussunk. A következő hetekben ezt követően további száz helyszínen indulnak munkák a tervezett nyomvonalon ötven méterenként. Az alagút a Kálvin téri végállomásnál éri el a legnagyobb, ötven méteres mélységet, vagyis a 38 méter mélységben haladó M4 jelű metrók alá érkezik. Mivel az alagút változatos talajkörnyezetben épül majd, tervezéséhez szükséges minél több információt begyűjteni a környezetről. Ez úgynevezett geotechnikai feltárásokkal (fúrásokkal, szondázásokkal) lehetséges. A fúrópajzsok a Kálvin tér közelében hetven méter mélyre is lejutnak. Ennek nyomán megismerhetők a különböző földtani korokban települt geológiai képződmények.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára elmondta: cél, hogy a csepeli és a ráckevei hév utasai is közvetlenül elérjék a metrót, csakúgy, mint a szentendrei hév utasai a Batthyány térnél vagy a gödöllői hévvel közlekedők az Örs vezér terén. Második lépésben a szentendrei, a csepeli és a ráckevei vonalakat egy Duna alatti alagút köti majd össze, amellyel létrejön az 5-ös metró – hívta fel a figyelmet. Mint azt az államtitkár hangsúlyozta, Budapest minden polgára, minden városrésze, minden kerülete egyenrangú, a külső kerületek és az agglomerációs gyűrű lakóit is megilletik a jó életkörülmények, a jó közlekedés. A csepeli és ráckevei hévvonalak Kálvin térig történő meghosszabbításával és az 5-ös metró megépülésével gyorsabban lehet bejutni a déli városrészekből és az agglomerációból Budapest belső területeire. Jelezte azt is, hogy a külső kerületekből és az elővárosokból naponta egymillió ember érkezik Budapest belvárosába. Ezt a terhelést a város már nehezen bírja: Budapest közútjai telítődtek, minden naposak a dugók. Ha majd a csepeli és ráckevei hévek a Kálvin térig közlekednek a föld alatt, Csepelről, Pesterzsébetről, Soroksárról, Dunaharasztiról, Szigetszentmiklósról, Tökölről és Ráckevéről is átszállás nélkül elérhető lesz a budapesti metróhálózat.

A két hévvonal három állomást érintene közvetlenül az új alagútban: az elsőt a Közvágóhídnál, kapcsolódva a Déli körvasút új állomásához, illetve az 1-es, 2-es és 24-es villamosokhoz. Ezt követően a Boráros téren a nagykörúti 4-es, 6-os villamosokra lehetne átszállni, majd végül a Kálvin téren elérve a 3-as és 4-es metrót, illetve több felszíni járatot. Jelenleg a Budapestre tartó 15 elővárosi vasútvonalból (11 MÁV és négy hév) ez a két déli hévvonal az, amelyek nem érnek el egyetlen metróvonalat sem. A közös nyomvonal kialakítása mellett megújul mind a csepeli, mind a ráckevei hév, a vasúti pályák és az állomások is. Ennek eredményeképpen nemcsak a Csepel-szigeti és a dél-pesti agglomerációs településekről, de a IX., XX., XXI. és XXIII. kerületből is jelentősen javul a főváros belső kerületeinek elérése, így a közösségi közlekedés versenyképes alternatívát kínál majd az egyéni közlekedéssel szemben. Terveink szerint Pesterzsébettől befelé csúcsidőben a mostani 12-15 perc helyett ötpercenként követhetik majd egymást a vonatok, legalább Szigetszentmiklós-Gyártelepig átlagosan 7-8 percenként járhatnak, és a legkülső szakaszon is biztosítható akár negyedórás sűrűség a most jellemző órás helyett. A csepeli vonalon a jelenlegi 6-7 perces járatsűrűség növelhető, a reggeli csúcsban öt percenként indulhatnak majd a szerelvények. Az előzetes számítások szerint Csepelről a jelenleginél hét, Ráckevéről pedig harminc perccel rövidebb idő alatt lehet eljutni a Kálvin térre, és mivel a hévnek közvetlen metrókapcsolata lesz, csökken a kényszerű átszállások száma is.