A beruházás Budapest városfejlődés szempontjából legizgalmasabb térségében valósul meg: a dél-budai, dél-pesti területek az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben fejlődtek, az Új Duna-híd, a Soroksári-Dunán átívelő „kistestvére”, valamint a kapcsolódó úthálózat megépítése viszont új lendületet adhat a környéken található barnamezős területek fejlődésének. Ezek beépülése máris megkezdődött a Duna mindkét partján, a fejlesztők máris úgy veszik, mintha az új híd már elkészült volna.  A híd megépítése szolgálja a megfizethető lakhatási feltételek megteremtését, a rozsdaövezetek megújítását, a szabadidős és zöldfejlesztéseket is. A Dél-Budapesten fejlődő területek összekapcsolása azt eredményezi, hogy a főváros közelebb kerül a kompakt város eszméjéhez, hiszen a híd és úthálózata zónájában új lakások, munkahelyek, rekreációs területek egyaránt létrejönnek. A Budapest Fejlesztési Központ szakmai irányítói feladatot lát el, a projekt építtetőjeként a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. jár el.

Hogyan segíthető a rozsdazóna újjászületése?

Az Új Duna-hídnak és a hozzá tartozó közútfejlesztéseknek köszönhetően direkt kapcsolat alakulhat ki a XI. kerület (Újbuda), a XXI. kerület (Csepel), a IX. kerület déli része (Külső-Ferencváros), a XX. és XIX. kerületek északi része (Pesterzsébet és Wekerletelep), a X. kerület (Kőbánya), illetve az Üllői út – Ferihegyi Repülőtérre vezető út között.

Azért, hogy ez a most születő városrész emberi léptékű maradjon, a híd és úthálózata tervezése során kiemelt szerepet kapnak az élhetőségi feltételek: a hídhoz tartozó utak egy fasorokkal és zöldterületekkel szegélyezett, belvárosi körút jellegét öltik majd, két oldalán széles gyalogosjárda, kerékpárút is helyet kap, a közösségi közlekedés pedig az autóközlekedéssel egyenrangú szerepet tölt majd be. Egy teljesen új, közel 4 kilométeres villamosvonal készül el a Gubacsi úttól a Fehérvári útig, ez a rendszerváltás utáni második legnagyobb villamosfejlesztés Budapesten, csak az 1-es, két ütemben készült, dél-budai meghosszabbítása előzi meg.

Hogyan csillapítható a forgalom a belvárosban?

A Galvani utca térségében megépítendő Duna-híd szükségességét az 1980-as évek óta szakmai konszenzus övezte. A 90-es évek elején az akkori Fővárosi Közgyűlés egyszer már döntött a megépítéséről, a híd – a viták ellenére – szerepel minden hivatalos fővárosi tervben. 

Az Új Duna-híd megépítésének egyik célja a belváros forgalomcsillapításának előmozdítása. A híd és kapcsolódó úthálózat megépítése hozzájárul a Hungária körgyűrűn belüli belvárosi forgalomcsillapításhoz és a belvárosi Duna-hidakra nehezedő forgalmi terhelés csökkentéséhez. Az Erzsébet hídon és Szabadság hídon 30%-os, a Petőfi hídon 10%-os forgalomcsökkenés elérését segíti elő. Ezt a hatást további, a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó forgalomcsillapítási intézkedések kiegészíthetik, így a híd akár több mint 50 000 személygépkocsival tehermentesítheti naponta a belvárost. Ennek az az oka, hogy az M1-M7 felől az Egér úton és az Andor utcán Budapestre érkező autók a jövőben elkerülhetik a Rákóczi hidat, és az új átkelőn haladhatnak. Azáltal, hogy a Rákóczi híd délről érkező forgalma csökken, a jövőben a Petőfi híd és az Erzsébet híd forgalmának átvételében is nagyobb szerepet tölthet be.