Kedves Látogató!
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.
A fővárosba vezető vonalak közül ma már egyetlen dízelüzemű vasútvonal messze potenciálja alatt teljesít.
Teljes rekonstrukcióval, villamosítással, szakaszosan második vágány építésével, külön szintű közúti keresztezések kialakításával érhető el, hogy a mostani 60 helyett 30, Gyáltól befelé 15 percenként indulhassanak a vonatok. A sok helyen 40 kilométer per órás sebességet 80–120-ra (a budapesti szakaszon 60-100 km/h-ra) kell emelni. A megállók akadálymentes felújítása, autóparkolók, kerékpártárolók létesítése szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a 142-es vonalon többen utazzanak. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a beruházás megrendelője.
Az egyvágányú elővárosi vonal még mai, elhanyagolt állapotában is kihasznált, fejlesztési potenciálja óriási. A döcögő vonatok és a kapacitáshiány miatt ritka járatkövetés ellenére az itt közlekedő S21-es vonatok gyakran zsúfoltak. Budapest XVIII. kerülete (Pestszentimre, Pestszentlőrinc), Kispest (XIX. kerület) dél-keleti része és Gyál, Dabas, illetve a dél-pesti agglomeráció számos települése számára nyújthatna versenyképes alternatívát a vasút – gyorsabb, sűrűbb, megbízhatóbb szolgáltatás esetén.
Kik nyernek a fejlesztéssel?
A lajosmizsei vonal fejlesztése a vasúton utazók ugrásszerű növekedését hozhatja majd. Ezzel pedig csökkenteni lehet az M5-ös autópálya és a dél-pesti térség közútjainak leterheltségét, Budapest levegőszennyezettségét. A BFK irányításával készült Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia modellezése alapján a felújítást követően az eddigihez képest háromszorosára-négyszeresére nőhet az utasszám a lajosmizsei vonalon. Ehhez a belső szakaszon 15, a külső szakaszokon 30 percenként kell indítani a vonatokat a mai 60 perc helyett. A kedvező járatsűrűséget és menetidőt a sok vonalról már ismert zónázó rendszer teszi majd lehetővé óránként és irányonként hat vonattal. A zónahatár Gyálon vagy Ócsán lehet.
A Kormány 2021. június 11-én megjelent határozatával döntött arról, hogy a Budapest–Lajosmizse vasútvonal fejlesztését kiterjeszti a Lajosmizse–Kecskemét szakaszra is, így a 142-es menetrendi mezőbe sorolt teljes vonalat villamosítani lehet, akadálymentesek lehetnek az állomások és a megállók, illetve mindenhol megújulhat a pálya. A 25 kilométer hosszú szakasz fejlesztésének előkészítésére és tervezésére 740 millió forintot lehet fordítani. A beruházás előkészítése a BFK és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő közös feladata. A fővároshoz közeli jelentősebb települések (Gyál, Ócsa, Inárcs, Dabas) munkavállalóinak, iskolásainak jelentős része Budapestre ingázik (többnyire ma sajnos nem vonattal), de Dabastól délre már Kecskemét vonzása is egyre jelentősebb. A rekonstrukció után a tervek szerint lesznek olyan vonatok, amelyek Budapesttől Kecskemétig végig közlekednek majd a vonalon. Lajosmizse és Kecskemét között összességében félórás járatsűrűség elérése lehet a reális cél.
Hol lesz második vágány?
A cél, hogy Lajosmizse és Budapest között a sebességet a beépítettségtől függően 60–120 km/órára növeljük. A tervezett járatsűrűség eléréséhez Kőbánya–Kispest és Gyál között második vágányt kell létesíteni azokon a szakaszokon, ahol ez nem jár a települési környezet indokolatlan átalakításával. A Gyál és Lajosmizse közötti szakaszon szintén szükséges egyes helyeken a kétvágányúsítás, ahol a tervezett menetrend, illetve a zavarérzékenység csökkentése ezt indokolja.
Hogy a vasúti és a közúti forgalom kevésbé zavarja egymást, hogy a pálya két oldalán található településrészek kevésbé legyenek elszigetelve egymástól, hogy csökkenjen a balesetveszély, a fejlesztés során külön szintű közúti keresztezések is megépülnek. Ezek pontos helye a tervezési folyamat során elvégzett vizsgálatok nyomán fog eldőlni. Érdemes azonban kiemelni két kispesti közutat, az Üllői út és az Ady Endre út fontossága és forgalma miatt mindenképp szükséges, hogy a vasút ne sorompóval keresztezze őket. Az Üllői úton villamos is halad, és az Ady Endre úton járó villamos esetében is szó van a hosszabbításról, így már az is keresztezné a lajosmizsei vonalat. Ezeken kívül Budapest XVIII. és XIX. kerületében, valamint Gyálon a tervezési folyamatban több közúti kereszteződésben meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e a külön szintű átvezetés.
A fejlesztés tervezőjének több lépcsőben, ütemezetten kell végigvinnie a teljes tervezési folyamatot. Először döntés-előkészítő, majd megvalósíthatósági tanulmányt kell letennie az asztalra, az ezek alapján megszülető döntések után pedig el kell készíteniük az engedélyezési, kiviteli terveket és a kapcsolódó dokumentációt. Az építési engedéllyel bíró terveket a BFK és a NIF Zrt. 2022-re készíti elő, európai uniós támogatás felhasználásával, a Budapest–Veresegyház–Vác vonal fejlesztésével egy közbeszerzés keretében.
Mit hoz a környéknek az átépítés?
A beépített, illetve beépítendő területekhez alkalmazkodva mind Budapesten, mind az agglomerációban a tervekben szerepel új megállók létesítése, meglévők áthelyezése. A fejlesztés célja, hogy az állomások és a megállóhelyek is igényesen megújuljanak, a települések – adott esetben helyi karaktert is tükröző – valódi kapuivá váljanak. Kispest, Pestszentimre, Gyál, Lajosmizse állomás, valamint Gyál területén az új központi megállóhely esetén a színvonalas építészeti megoldások érdekében a tervezőnek több építészirodától kell vázlatterveket megrendelnie. Azokból a helyi önkományzatok bevonásával fogjuk kiválasztani a legjobbat. Az állomásokon, megállókban megfelelő kapacitású autóparkolókat, kerékpártárolókat kell kiépíteni, ahol a ráhordó buszhálózat ezt szükségessé teszi, a könnyű átszállást lehetővé tévő megállókat, buszfordulókat fogunk kialakítani. Akadálymentesen és könnyen megközelíthető, fedett vagy részben fedett peronok fognak épülni, egységes, korszerű, közérthető utastájékoztató és információs rendszert szerelünk föl. A helyi igényeknek megfelelően az állomásokon különböző szolgáltatások, kiskereskedelem vagy vendéglátási funkciók is helyet kaphatnak.
vasúti
vasúti
15 km – második vágány
15 km – második vágány
87 km – felújítás (teljes szakasz)
87 km – felújítás (teljes szakasz)
Kőbánya-Kispest állomást számos, távlatban megvalósuló kapcsolódó projekt érinti (Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér vasúti kapcsolata, Nyugati pályaudvar bevezető szakaszok kapacitásbővítése stb.). A 11. vágány villamosítása jelen projekt keretében kizárólag a lajosmizsei vonal bekötését jelenti.
Ezt a kérdést a döntés-előkészítő tanulmány feladata vizsgálni, ennek eredményéről 2021 végén-2022 elején tervezünk tájékoztatást adni.
A pontos műszaki kialakítást a tervezési folyamat elején döntés-előkészítő tanulmány keretében vizsgáljuk, ennek eredményéről 2021 végén, 2022 elején tudunk tájékoztatást adni.
Az új megállók megvalósíthatóságát, szükségességét és a pontos helyüket is a döntés-előkészítő tanulmány feladata vizsgálni.
A gyorsabb és sűrűbb vonatközlekedés megteremtése mellett cél az is, hogy a létrejövő műszaki tartalom költséghatékony módon megépíthető és hosszú távon üzemeltethető legyen. Ezen célok elérése érdekében a tervezés műszaki tartalmának véglegesítéséhez döntés-előkészítő tanulmány készül a teljes vonalszakaszra. Ennek alapján születhet döntés a továbbtervezésről.
Előzetes vizsgálataink alapján a Kőrösi úti átjáró különszintűsítését tervezzük. Ugyanakkor a Magyar Közút Zrt.-vel és Gyál város Önkormányzatával egyeztetve természetesen az összes átjárót megvizsgáljuk. A forgalmi vizsgálatok a tervezés első szakaszában készülnek el, várhatóan 2021 végén, 2022 elején számolunk be az eredményről.
Az előzetes vizsgálati szakasz célja az ilyen kérdések tisztázása, valóban vizsgálandó az összes jelentősebb vasút-közút kereszteződés.
Az összes megállóhelyi épület felújítási lehetőségét folyamatosan vizsgáljuk. Gyál felső esetén a Kőrösi úti kereszteződésről készülő tanulmányok és általában az állomásra vonatkozó vizsgálatok dönthetik el a beavatkozás pontos műszaki tartalmát.
Igen, a közúti keresztezések korszerűsítése az érvényben levő műszaki előírásoknak megfelelően mindenhol megtörténik, minden átjáró – így a felsőpakonyi is – biztosított lesz.
A döntés-előkészítő tanulmány feladata vizsgálni a zónahatár helyét, a tervezés első szakaszában ez a kérdés még nem dőlt el.
A Gyál–Ócsa állomásközben közlekedtetni szükséges vonatok számát a döntés-előkészítő tanulmányban készülő menetrendi modellben kell meghatározni, és a továbbtervezendő műszaki tartalmat ehhez kell illeszteni. Dabason (mint közbenső betétjárati végponton) biztosítani kell a vonatfordítás lehetőségét, tekintettel arra, hogy az utazások iránya innen már erősen megoszlik: a fő utazási célpont Kecskemét, nem Budapest. A 30 perces követés Dabasig az egyvágányú pályán is biztosítható. Dabas és Kecskemét között vizsgálandó a csúcsidejű követés sűrítésének lehetősége.
Amennyiben a kérdés egy tram-train rendszerű üzemre vonatkozik, akkor annak jellemzően két olyan, nagyobb település között van létjogosultsága, ahol már legalább egy olyan villamoshálózat működik, amelyhez kapcsolódni lehet. Ilyen település Hódmezővásárhely és Szeged, Lajosmizse és Kecskemét viszont nem. Utóbbiak esetében a települések lélekszáma miatti aszimmetrikus forgalmi igény miatt sem működtethető ilyen üzem gazdaságosan. Kecskemét agglomerációs közlekedési igényeit kiszolgáló járatok üzemeltetését természetesen támogatjuk, a megvalósítható menetrendi kínálat tekintetében a tervezési folyamat során részletes vizsgálatok történnek.
A Kőbánya-Kispest—Gyál vonalszakasz teljes hosszán, amennyiben a beépítési kötöttségek ezt lehetővé teszik, kétvágányú kiépítés szükséges, de ennek megvalósíthatóságát a döntés-előkészítő tanulmány feladata vizsgálni.
Igen, a tervezés során az akadálymentesítés, illetve a gyalogos, kerékpáros kapcsolatok magas színvonalú biztosítását kiemelt fontosságúnak tartjuk.
A fejlesztés része a biztosítóberendezések korszerűsítése, így a nagyobb járatsűrűséget kompenzálni fogja, hogy a vasúti átjárók rövidebb ideig tartanak majd zárva. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a fejlesztés eredményeként várhatóan sok utas a vasutat fogja választani az autós közlekedés helyett.
Erről a tervezési folyamat egy későbbi szakaszában fogunk részletes tájékoztatást adni, jelenleg az előkészítő vizsgálatok zajlanak. A kérdésekre a kiviteli tervek készítése során, illetve azt követően lehet először válaszokat adni.
A projekt fő fejlesztési fókusza a vasútvonal elővárosi szerepének, így személyforgalmának növelése. Jelentős teherforgalmi növekménnyel nem számolunk, azonban egy ilyen mértékű komplex beruházásnál elengedhetetlen, hogy a vasúti infrastruktúra a teherforgalom számára is megfelelő paraméterekkel épüljön ki.
A projekt fő fejlesztési fókusza a vasútvonal elővárosi szerepének, így személyforgalmának növelése. Jelentős teherforgalmi növekménnyel nem számolunk. A vasúti forgalom zaj- és rezgéskibocsátásának mérséklése érdekében pedig a fejlesztés során számos műszaki megoldást alkalmazunk (rugalmas sínágyazat, zajvédelmi létesítmények). Ezek célja az érintett lakosság és ingatlanok védelme. A fejlesztés során részletes környezetvédelmi hatástanulmány készül, illetve a tárgyban hatósági engedélyezési eljárás is lesz.
A döntés-előkészítő tanulmány feladata vizsgálni azt, hol van feltétlenül szükség kisajátításra. A hatályos jogszabályok szerinti erre kártalanítás mellett kerülhet sor.
Magyarország Alaptörvénye szerint „Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”
A MÁV-Start tájékoztatása szerint a szerelvényfordulók kialakítása, valamint a vonatok kapacitásának meghatározása az utasszámok figyelembevételével történik. Az utasok, illetve a munkatársaik visszajelzése alapján a vonatok összeállítását időről időre felülvizsgálják, szükség esetén módosítják. Ennek eredményeképpen a 142-es vonal utasszámai indokolták a hagyományos, nagy szerelvények alkalmazását. Ezek kapacitása jelentősen nagyobb a motorvonatokénál, illetve szükség esetén könnyebben bővíthető is. A kibocsátott ülőhely-kapacitás a korábbi 8 666 ülőhelyről 13 048 ülőhelyre nőtt, és ennek köszönhetően a zsúfoltságra vonatkozó utasészrevételek gyakorlatilag megszűntek. A Kiss motorvonatok érkezése szükségessé tette az érintett telephelyeken lévő karbantartási feladatok racionalizálását, hálózati szinten is hatékonyabb karbantartóbázisokat és műszaki hátteret biztosítva ezzel a járműveknek. Ezért a 142-es vonalon a szerelvényfordulók optimalizálásával a közelebbi telephelyről gazdaságosabban kiszolgálható „Uzsgyi” motorvonatok vették át a Desiro motorvonatok helyét. A MÁV-Start támogatja és örömmel várja a 142-es vonal felújítását és villamosítását, valamint a vonal kiszolgálásához beszerzendő további korszerű motorvonatokat.
Igen, a projekt egyik hangsúlyos tartalma az egyes közösségi közlekedési szolgáltatások szinergiáinak biztosítása, ami egyrészt jelenti a párhuzamosságok megszüntetését, másrészt a ráhordás, átszállási kapcsolatok erősítésével az állomások megközelíthetőségének javítását.
A Nyugati pályaudvar bevezető szakasza fejlesztésének előkészítését előreláthatólag 2022-ben megkezdjük, kivitelezés a tervek rendelkezésre állása, illetve kivitelezési forrás biztosítása esetén a későbbiekben lehetséges.
Az első ütemben megvalósítható, észszerű cél a Budapest-Nyugati pályaudvar – Szeged intercity járatokhoz való csatlakozás menetrendi összehangolása.
Az elsődleges cél a vasúti pályának a növelt elővárosi forgalomra alkalmas kapacitív kiépítése. Az úgynevezett átmérős viszonylatoknál a jelen fejlesztéssel nem érintett vasúti szakaszok kapacitását is vizsgálni szükséges. A menetrendi kínálatra vonatkozóan a tervezési folyamat elején vizsgálatokat végzünk.
Folyamatosan dolgozunk azon, hogy több lakoshoz, utazóhoz jussanak el a fórumaink. Akik esetleg szándékaik ellenére nem tudnak részt venni az eseményen, azoknak – csakúgy, mint a 2021. május 26-ai fórum esetében – közzétesszük a felvételt. Javasoljuk a nkk.hu oldal folyamatos követését, itt a fórumokat meghirdetjük. Egyúttal megköszönjük, hogy ha tudomást szereznek rendezvényünkről, arra felhívják ismerőseik, szomszédaik figyelmét is.
A vasútvonal vonzáskörzetében elhelyezkedő valamennyi önkormányzattal folyamatosan kapcsolatban vagyunk. Mindemellett élünk a részvételiség eszközeivel is. Kérdőíveket indítunk, a közvetlen lakossági észrevételekre, megkeresésekre folyamatosan válaszolunk.
Valóban fontos észrevétel, hogy sokan most nem veszik igénybe a vasutat. Éppen emiatt kérdezünk rá jellemzően a kérdőíveinkben arra, hogy e potenciális használók milyen feltételek mellett váltanának autóról. Általánosságban elmondható, hogy a ma autóval közlekedők csak versenyképes, kényelmes, komfortos utazási lehetőség mellett térnének át a vasútra, de amint ez biztosított számukra, akkor meg is teszik. Ezt mutatják a felújított vasútvonalak példái.
Az elővárosi vasút- és hévhálózat teljeskörű, kapacitásduplázó, a szolgáltatási színvonalban pedig ugrásszerű javulást célzó, 2040-es időtávlatú programja ezzel hivatalos program lett – az elmúlt egy …
Megkezdődhet a 142-es számú, Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal felújításának a tervezése a teljes szakaszon. A vonalon helyenként második vágány épül, emelkedik a sebesség, megújulnak az állomások, és …
vasúti
vasúti
2022 © NKK Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. Minden jog fenntartva
Kedves Látogató!
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.
Kedves Látogató!
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.