A szakemberek és a nagyközönség véleményét is kikérjük az RSD-ről

Kiemelkedő körültekintéssel fogunk neki a Soroksári-Duna megőrzését, újjáélesztését szolgáló projektnek. Elsőként tudományos alapossággal fogjuk azonosítani a problémákat, és meghatározni azt, hogy milyen beavatkozásokra van ténylegesen szükség a páratlan természeti értéket hordozó, de az utóbbi időben eliszaposodó folyóág revitalizációjához.

A térségben érdekelt, és a Kis-Dunával kapcsolatban álló önkormányzati, államigazgatási és civil szervezetek szakértőivel, képviselőivel találkoztunk a Dunai Csónakházban, hogy ismertessük a folyóág revitalizációjával kapcsolatos munkát, amelyet a BFK az Országos Vízügyi Főigazgatósággal konzorciumban irányít. A legkülönbözőbb szervezeteket hívtuk meg nemzeti parktól, minisztériumoktól és vízművektől sportszövetségeken keresztül turisztikai ügynökségekig, és több természetvédelemmel foglalkozó helyi és országos egyesület is jelen volt.

Kétéves munka kezdődött, amikor a tavasszal kiírt közbeszerzésben nyáron eredményt hirdetett a BFK: A Ráckevei (Soroksári)-Duna (RSD) revitalizációjának környezeti hatásvizsgálatát és megvalósíthatósági tanulmányát, az ehhez szükséges méréseket a Naturaqua Környezetvédelmi Zrt., illetve az Envecon Környezetvédelmi és Projekttervező Kft. készítheti.

Részletes, tudományos alapokon és modellezésen nyugvó műszaki, környezetvédelmi vizsgálatnak kell választ adnia arra, hogy pontosan mit kell itt csinálni, hogy az eliszapodás ne folytatódjon, hogy meg tudjuk védeni, revitalizálni tudjuk a folyóágat és környezetét.

Az RSD teljes hosszán szeretnénk azonosítani a szükséges munkákat az élővilág megóvásához, az ökológiai, természeti, értékek, a vízfelület, az úszóláp védelméhez, a pusztuló holtágak megmentéséhez, valamint hogy a folyóág továbbra is biztosítsa a mezőgazdaság számára az öntözővíz-ellátást, a halastavak vízellátását, illetve hogy a Soroksári-Duna betölthesse azt a társadalmi szerepet is, amelyre alkalmas, hogy sportolni, strandolni, sétálni, kerékpározni, kikapcsolódni is lehessen a folyóág különböző szakaszai mentén.

A rendezvényen először Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár ismertette az RSD-projektet, és helyezte el jelentőségét a közelmúlt és a jövő kormányzati fejlesztései, elsősorban a zöldfejlesztések között. Utána Schneller Domonkos Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár beszélt az RSD revitalizációjának konkrét kérdéseiről.

Az RSD revitalizációja során az alábbi feladatokat látjuk előzetesen:

  • Az egyik legfontosabb feladat annak vizsgálata, hogy milyen hatással van a sok évtized alatt felgyülemlett iszap az RSD élővilágára, ökológiai állapotára, hogy van-e szükség kotrásra, illetve amennyiben igen, úgy pontosan hol és milyen módszerrel végezhető el a vízminőség és a folyóág természeteshez közeli állapotának fenntartása, a jelenlegi állapot javítása.
  • Az előkészítő mérések során vizsgáljuk a felső és az alsó mederszakaszokat is a Kvassay vízlépcsőtől a Gubacsi hídig, illetve a Gubacsi hídtól Tassig, beleértve a mellék- és holtágakat is; mederrendezést és iszapcsapda kialakítását tervezzük a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között annak érdekében, hogy a vízpótlás során a Kis-Dunába kerülő jelentős mennyiségű hordalék már ne jusson a délebbi folyószakaszokra.
  • A Kvassay-zsilip és Gubacsi híd között partfal-rekonstrukció a Duna-ág csepeli és pesti partján.
  • Vizes élőhely (Wetland) kialakítása a Csepel-szigeten a tervezett közpark területén.
  • Kék-zöld infrastruktúra létrehozására az RSD pesti oldalán. Ennek az új ökoszisztéma-rendszernek a feladata a csapadékvíz helyben tartása, tisztítása, szűrése.

Fontos hangsúlyozni, hogy a munka kezdetén vagyunk, a Duna-ág eliszaposodásához és az egyéb problémákhoz, például a Dél-pesti Szennyvíztisztító RSD-be jutó szennyvízterheléséhez különböző felfogásokkal lehet közelíteni, jelenleg még nincsenek kész válaszaink.

 

Ugyanakkor sorsára sem hagyhatjuk a Kis-Dunát, hiszen speciális, az ember és a természet által közösen létrehozott értékről van szó, amely az évek, évtizedek alatt eliszaposodik, ha nem avatkozunk be. A mindkét végén zsilippel lezárt folyóágban jóval lassabban (50-70 m³/s) áramlik a víz, mint egy természetes folyóban vagy a fő-Duna-ágban, így gazdag élővilág telepedett meg olyan különlegességekkel, mint az úszóláp, amely méretét tekintve Európában a második.

2023 végére kell elkészülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak és a környezeti hatástanulmánynak a szakmai szervezetek és az önkormányzatok bevonásával, illetve ahol ez szükséges, az elvi vízjogi engedélyezési terveknek is meg kell születniük. Minderre egymilliárd forintos EU-s támogatás áll rendelkezésre. Ezen időszakon belül 2022 végén, 2023 elején jön el az a szakasz, amikor meg lehet vitatni, hogy milyen konkrét műszaki tartalmú beavatkozásokra van szükség.

A rendezvényen Vitézy Dávid vezérigazgató bemutatta a BFK közlekedési, magasépítési, zöld projektjeit a dél-budapesti térségben. A déli hévek fejlesztése, ideértve a 150-es vasútvonal fejlesztését és integrálását a hálózatba, a távlatilag elképzelt 5-ös metró jelentősen, akár fél órával csökkenti majd az RSD és a belváros közötti távolságot, így bizonyára növelni fogja a Duna-ág idegenforgalmi potenciálját. Ugyanez mondható el a Déli Körvasútról, amelynek fontos, a környék közlekedési fókuszává váló új vasútállomása lesz a Közvágóhídnál, valamint a Galvani utca, illetve az Illatos út vonalában tervezett új Duna-hídról, a rajta tervezett új villamosról is.

További információért látogasson el a projektoldalra: Ráckevei (Soroksári)-Duna revitalizációja

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Megszakítás