Több vonat jár majd?

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában is szereplő kapacitásbővítéssel a legfontosabb cél, hogy Tatabánya irányából is zónázó vonatok induljanak Budapestre, jelentősen javítva ezzel Tatabánya, Oroszlány, Tata és Komárom térségéből Budapest elérését. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a belső szakaszon Biatorbágytól a mai S10-es és S12-es elővárosi vonatok is sűrűbben, a jelenlegi 30 perc helyett 15 percenként közlekedhessenek.

A sűrítő vonatok a Déli pályaudvar helyett Kelenföldtől a Déli Körvasúton át közlekednek majd, és kiszolgálják a következő években épülő Nádorkert, Közvágóhíd és Népliget vasúti megállóhelyeket is. Ezek közül az első Budán, az Infoparknál lesz, a másik kettő Pesten. A Közvágóhídnál a hévekre, a Népligetnél az M3-as metró Ecseri út állomására lehet majd átszállni. A nyugati agglomeráció új kapcsolatokat kap: a már felújított székesfehérvári, a fejlesztés alatt levő pusztaszabolcsi és a bővítendő tatabányai vonalról érkező többletvonatok a Déli Körvasúton közlekedhetnek Pestre, ott csatlakozva a szintén fejlesztett hatvani és a repülőtéri leágazás révén bővíteni tervezett ceglédi vonalhoz. A Déli Körvasúton a tervek szerint a mai óránkénti kettő helyett nyolc-tíz elővárosi vonat közlekedne irányonként. Arra is lehetőség lenne, hogy az 1-es vonal a külső körvasúton keresztül az esztergomi vonallal is közvetlen kapcsolathoz jusson például egy Biatorbágy Piliscsaba viszonylattal.

Lesz új megálló a vonalon?

Az új vágányok Kelenföldtől Törökbálint határáig vezetnek majd, a beruházás része Budaörs állomás akadálymentesítése, illetve a budaörsi lakótelep közelében egy új vasúti megálló építése is. Kelenföld vasútállomáson egy új utasperon épülne, méghozzá a 16. és 18. vágányok között, a 19. és 20. vágány pedig megmarad a teherforgalomnak. Az új peron 250 méter hosszú lesz. Ennek a fejlesztésnek az lenne a célja, hogy a pályaudvar több vonatot fogadhasson, indíthasson. Törökbálint megállóhely a jelenlegi helyszínen marad, csak az utasperonok elhelyezésében lenne módosítás. Ez a vasúti szakasz legutóbb a hetvenes évek közepén épült át, a Budapest és Tatabánya közötti vasútvonal nyomvonal-korrekciójának részeként, majd a kilencvenes évek elején Kelenföld és Budaörs között mindkét vágányon kicserélték a felépítményt méterenként 54 kilogrammos sínek felhasználásával.

A tatabányai vonal fejlesztése leginkább azt a célt szolgálja, hogy a vasút versenyképesebb alternatíva legyen a nyugati agglomerációból Budapestre, hogy az M1-es autópályán és a párhuzamos útvonalakon keletkező torlódások enyhüljenek. Eldőlt az is, hogy együtt épül meg a harmadik és a negyedik vágány, hogy az építkezéssel járó korlátozások a legkevésbé zavarják a forgalmat. A teljes szakaszon 120 illetve 140 kilométer/órás sebességre alkalmas vasúti pálya készül, megújul a biztosítóberendezés és a felsővezeték-hálózat is. A két új vágány a vonal északi részén készül – vagyis a jelenlegi jobb vágány mellé –, ugyanis így lehet a szükséges területkisajátításokat a legkönnyebben és a legolcsóbban megvalósítani.

A két új vágány egyben a leendő magyar nagysebességű vasúti hálózat első eleme is lesz Budapestről nyugatra, hiszen az a városi bevezetőszakaszon a hagyományos pályával együtt halad majd. Az elképzelések szerint erre járnak majd a nagysebességű vonatok Bécs és Pozsony, illetve tovább Prága és Varsó felé.