Zöld jelzés a kormánytól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusbővítéséhez

Budapest, 2020.06.29. A Miniszterelnökség jóváhagyta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) campusfejlesztéséről szóló tervpályázat kiírását. Ennek eredményeképpen a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. (BFK) mint kiíró meghívásos, építészeti tervpályázatot hirdet a PPKE új campusának oktatási célú ingatlanjai bővítését és fejlesztését célzó beruházás tervezésére.

Az ingatlan kialakítása a Magyar Rádió volt épületegyüttesének területén kiemelt közérdekű kormányzati beruházás keretein belül valósul meg – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Elmondta: „A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1635 óta Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő, megbecsült felsőoktatási intézménye. Az egyetem ma is népszerű a hallgatók körében, mert a versenyképes tudás mellett értékrendet is ad. Az egyetemen nem csak katolikus fiatalok tanulnak, mivel a Pázmány nyitott más vallású, sőt, hitüket nem gyakorló, de az egyetem szellemiségét elfogadó hallgatók előtt is. Az új campus hozzájárul a magyar felsőoktatás versenyképességének növeléséhez” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

A Budapest Fejlesztési Központ kormányhatározatban rögzített feladata, hogy előkészítse a PPKE új campusának oktatási célú ingatlanjai bővítését és fejlesztését célzó beruházást. Ebben szorosan együttműködik az Egyetemmel és fenntartójával, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával. A fentiekre reagálva Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kifejtette: „Az egyetem campus rendszerű működése lehetővé teszi, hogy az egyes karok, valamint a kulturális- és sportlétesítmények kölcsönösen támogassák egymást és integrális képzést, gazdag közösségi életet nyújtsanak minden egyetemi polgár számára”.

A projekt megvalósulásával a PPKE a jövőben képes lesz tovább erősíteni az oktatásban betöltött kiemelkedő szerepét a különböző tudományterületeken és felsőoktatási területeken. A beruházás egy olyan lehetőség, amelynek segítségével a jövőben az egyetemen a teljes oktatói, kutatói és nevelői tevékenység a katolikus hit szellemében sokkalta hatékonyabban lesz végezhető – ismertette Veres András püspök, a Győri Egyházmegye főpásztora, az MKPK elnöke, a PPKE nagykancellárja. Hozzátette: „Az alapító, Pázmány Péter bíboros szándékának megfelelően erről az egyetemről évszázadokon keresztül az evangéliumi értékrendben elkötelezett szakemberek kerültek ki, akik az élet különböző területein magas szintű tudományos eredményekkel gazdagították a magyar kultúrát és tudományt. Ez a beruházás elősegíti, hogy a jövőben is hasonló eredményeket tudjon felmutatni az intézmény.”

A BFK mint kiíró a tervpályázat keretében olyan modern, a kor és a katolikus egyetem szellemiségének egyaránt megfelelő épületegyüttesre vonatkozóan vár építészeti javaslatokat, amely a lehető legmagasabb színvonalon képes kiszolgálni az előírt funkciókat és értékelési szempontokat. Mindez nem csupán az épületek átalakítását jelenti, hanem városfejlesztést is jelent egyben. Zöldfelületekkel is tagolt, szellős, közösségi térként is alkalmas lokális városközpont jön létre Józsefvárosban.

A PPKE új campus létrehozásához 53 000 m2 nettó hasznos terület szükséges. Az ingatlanbővítést az innovációs kihívásoknak való megfelelés is indokolja: laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok létesítése. Ezáltal a PPKE még nagyobb eséllyel vehet részt mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos vérkeringésben. További kiemelt célkitűzés egy modern multifunkcionális sportlétesítmény, illetve szakkollégium megvalósítása. Az oktatási és oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó alapfunkciók mellett kiemelten fontos egy modern egyetemi könyvtár és az ahhoz tartozó olvasótermek biztosítása. Mind a nemzetközi, mind a hazai oktatás-kutatás elengedhetetlen feltétele, hogy az adott területeken megfelelő kutatóhelyek jöjjenek létre.

„E nagyszabású ingatlanberuházás is mutatja, hogy Budapest fejlesztése a mindenkori városvezetés és a mindenkori kormány közös feladata. Budapest a nemzet fővárosa, a világtérképen látszó egyetlen magyar nagyváros. Feladataink adottak, folytatnunk kell a megkezdett munkát, és Budapestet egy még élhetőbb, otthonosabb, működőbb várossá kell varázsolnunk” – jelentette ki Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Hozzátette: mindezt szem előtt tartva vágott bele a magyar kormány rövid időn belül immár a negyedik nagyszabású budapesti campusfejlesztésbe. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem bővítése és korszerűsítése, valamint a Testnevelési Egyetem campusfejlesztése után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztésének előkészítése az egyik legjelentősebb felsőoktatással kapcsolatos beruházás. „A célunk az, hogy a PPKE esetében koncentrált területen valósuljon meg az egyetemi élet. Ezáltal az intézmény több képzési helyszínen folyó oktatási és kutatási tevékenységének súlypontja Budapestre, a Józsefvárosba kerül. A Kormány készen áll a városépítő munka folytatására, ugyanis Budapest nemzeti erőforrás és lehetőség. Számomra Budapest építése több mint munka – személyes ügy” – hangsúlyozta Fürjes Balázs.

A tervpályázatról

A pályaművek elkészítése során figyelemmel kell lenni az egyetem egységes stratégiai célkitűzéseire, amelyek között szerepel a széttagoltság okozta oktatásszervezési problémák csökkentése, a minőségi oktatás színvonalának emelése, és a mai kor elvárásainak megfelelő szolgáltatás nyújtása mind a hallgatók, mind az oktatók számára (például könyvtár, barátságos közösségi terek), a versenyképességük növelése (például kollégium, sport), valamint az egyetem által 2027-től elérni kívánt 10 000 fő teljes hallgatói létszám kiszolgálása.

A BFK nyolc építészirodát kért fel, illetve további négy iroda a tervpályázat részvételi szakaszában nyerheti el a részvétel jogát. (A tervpályázati eljárás részvételi szakaszának lezárulása után a meghívott keretszám tehát összesen tizenkettő, amelyből a közvetlenül felkért pályázók száma nyolc.) A BFK azért választotta ezt a konstrukciót, mert a tervezési program összetettsége, maga a tervezési feladat felkészült, tapasztalattal rendelkező építészirodák részvételét kívánja meg.

A pályázatra meghívott irodákat szakmai szempontrendszer alapján – előzetesen – a BFK szakemberei választották ki. Általánosságban elmondható, hogy a mérlegelés fő szempontjai ezek voltak: az iroda rendelkezzen az oktatási célú ingatlanfejlesztés és/vagy egyházi- és/vagy műemléki épületfejlesztés terén referenciával. A jelentkezőnek legalább egy, az alábbi feltételeknek megfelelő referenciával kell rendelkeznie: minimum nettó 10 000 m2 szintterületű közhasználatú épület terveinek elkészítése, amely 2012. január 1-jét követően sikeres műszaki átadás-átvételi eljárással megvalósult, vagy legalább építési engedély alapján szerződésszerűen teljesített kivitelezési terv szintig elkészült. A kiíró a rangsorolás során továbbá figyelembe veszi a referenciaként megjelölt munka szakmai díjait is. 

Tehát az, aki rendelkezik a fenti referenciákkal, amelyeket a BFK minimum követelményként állított fel a tervpályázat részvételi szakaszában és azon belül is egy, az értékelési szempontrendszer szerint bekerül a legjobb négy iroda közé – indulhat. 

A pályázati kiírás jellege: „Közösségi értékhatárt meghaladó értékű, meghívásos, egyfordulós tervpályázat, mely a részvételi szakaszban nyílt, a tervezési szakaszban titkos.” 

A szakmai követelmények és szempontrendszerek részletesen elérhetők a tervpályázatban az alábbi honlapon: www.ppkecampustervpalyazat.hu.

Az épületegyüttesről

Fontos, hogy az épületegyüttes jelenítse meg azt a sok évszázados, határokon átnyúló hagyományt, amit a katolikus egyház szellemisége folyamatosan jelentett a tudományos kutatásban és minőségi oktatásban, az egymást követő nemzedékek felnevelésében. Nyugodt, határozott, múló divatoktól mentes formálásával adjon példát a takarékos, környezetével hosszú távon harmóniában létezni képes építészetre.

A műszaki adottságok figyelembevételével lényeges a campus területén lévő Károlyi és Esterházy paloták műemléki értékének megőrzése és tiszteletben tartása, valamint az új beépítések színvonalas igazodása. Ez alapvető tervezői elvárás. A Pollack Mihály tér felé néző paloták és az új beépítések együttesének struktúrája, tömeghatása és látványa építészeti érték növekedést jelenthet, ezért kiemelt építészi feladat.

A bírálóbizottságról

A BFK a hivatalból tag személyek mellett az építésszakma kiválóságait kérte fel a beérkező pályaművek véleményezésére.

A zsűri elnöke: Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, társelnök: Iványi Gyöngyvér állami főépítész. Társadalmi Társelnök: Dr. Veres András – római katolikus püspök, a Győri Egyházmegye főpásztora, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja. 

A zsűri tagjai: 

Erő Zoltán – Budapest főépítésze (Ybl-díjas)

Barta Ferenc – Józsefváros főépítésze

Böröcz László – Országgyűlési képviselő (Fidesz)

Ambrus György – Magasépítési Főigazgató (BFK)

Tóth Csaba – Magasépítési kiemelt vezető szakértő (BFK)

Szalay Tihamér – Magyar Építész Kamara alelnöke (Ybl-díjas)

Krizsán András – Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke (Pro Architectura és Ybl-díjas) 

Anthony Gall – építész (Ybl-díjas)

Z. Halmágyi Judit – építész (Pro Architectura-díjas)

Fegyverneky Sándor – korábbi országos főépítész

Füleky Zsolt – építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár

Hőnich Richárd – építész (Pro Architectura díjas és Ybl-díjas)

Németh Tamás – építész

póttag: Novák Ákos – Pázmány Campus Projektiroda vezető (BFK)

A bírálóbizottság tagjainak fényképes önéletrajza szintén megtalálható a www.ppkecampustervpalyazat.hu oldalon.

Határidők

Részvételi szakasz – Részvételi dokumentáció beadása 2021.07.09. 15:00

Pályázati szakasz – Pályaművek beérkezésének határideje 2021.09.28. 15:00

Eredményhirdetés: 2021

Háttérinformáció a sajtó számára

A tervezési terület a volt Magyar Rádió tömbjének területén helyezkedik el, a Nemzeti Múzeum mögötti Múzeum utca – Pollack Mihály tér – Bródy Sándor utca – Szentkirályi utca által határolt tömbben. A Nemzeti Múzeum 1847-ben átadott épülete az 1860-as évek elejéig a plébánia- templom, a Nemzeti Színház, a Ludovika, az Orczy- kastély és Füvészkert mellett szinte egyedül képviselt építészeti értéket a Józsefvárosban. Majd 1861-ben, az országgyűlés a Nemzeti Múzeumban való ülésezésének okán a környéken tervezték elhelyezni a képviselőházat, amely évekkel később, 1865-ben épült fel a Bródy Sándor utca 6. sz. alatt, Ybl Miklós tervei alapján. Ez eredményezte az arisztokrácia megjelenését a múzeum körüli utcákban, megkezdődött a ma Palotanegyedként ismert terület beépülése városi palotákkal.

A telektömb Múzeum utcai oldalán a Károlyi-palotához tartozó kert, a Szentkirályi utcai sarkon pedig a palota finanszírozását biztosító Károlyi-bérház állt. A palota és bérház együttese meghatározta a tömb osztottságát: a múzeum felé palota építésére alkalmas nagyobb méretű, a Szentkirályi utca felé jobban megosztott, kisebb telkek sora alakult ki.

A Károlyi palota 1949 óta műemléki védettség alatt álló, egyemeletes, szabadon álló palota, amely a neoreneszánsz egyik legszebb budapesti emléke, Ybl Miklós alkotása. 

Az Esterházy palota egy-, illetve kétemeletes, szabadon álló, U alaprajzú főúri palota, amely hátsó, egykori istállói toldalékszárnnyal, neoreneszánsz homlokzati architektúrával és kiemelkedő belső terekkel rendelkezik. 

A Magyar Rádió térfoglalása már a II. világháború előtt elkezdődött. A Károlyi palota és az Esterházy-palota megszerzésén túl három Szentkirályi utcai ház is a Rádió használatába került. A lebontott Nemzeti Lovarda helyén az akkori viszonyok szerint modern irodaházat emeltek, végül az Üzemépülettel beépült a Festetics-palota egykori kertje. A Bródy Sándor utca 5-7. telek üresen álló hátsó részén álló stúdiópalotát Gerlóczy Gedeon tervei szerint építették, amely azonban a kivitelezés elkészülte után nem sokkal szűkösnek bizonyult. Így az épületet a mögötte található egykori kert felé bővíteni kezdték, köztük a közismert 6-os és 22-es stúdiókkal.  A Rádió terjeszkedésének következő lépése az 5. számú épület 7. számúval való összekapcsolása, átépítése volt. A tervek szerint a két épületet a főfalak áttörésével kötötték össze. Az 1956-os forradalom alatt a 7. sz. épületrész bejárat feletti három tengelynyi homlokzati fala két emeleten leomlott, az 5. sz. épületrész utcai fala majdnem teljesen kidőlt, a födémek leszakadtak. A helyreállítási munkákat a kornak megfelelően végezték, törekedve az eredeti állapot elérésére. Az épületek utca felőli homlokzata jelenleg városképileg védett. 

További információért látogasson el a projekt oldalára: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Campusfejlesztés

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Megszakítás