Megkezdődhet a Kőbánya-felső – Rákosliget közötti vasútfejlesztés tervezése

Budapest, 2020.11.25. – Megjelent a Budapesten belüli egyik legforgalmasabb, Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget vasúti szakasz felújításáról és bővítéséről szóló tervezői tender, ezzel újabb fontos mérföldkövéhez érkezett a budapesti elővárosi vasútrendszer fejlesztése. Az ország egyik legforgalmasabb szakaszát naponta 42 ezer ingázó használja, a rossz állapotban lévő és elavult vasúti pálya felújításáról és bővítéséről a nyáron döntött a Kormány egy átfogó elővárosi vasútfejlesztési program keretében. A munkák előkészítését és a tervezést a Budapest Fejlesztési Központ irányítja, a tervezőknek európai uniós nyílt közbeszerzési felhívásra lehet jelentkezni.

A Budapest–Hatvan és a Budapest–Újszász–Szolnok vasútvonalak együttesen Budapest egyik legforgalmasabb elővárosi vasúti folyosóját adják, amellett, hogy jelentős távolsági személyforgalmat és teherforgalmat is bonyolítanak. Elhelyezkedésükből adódóan a kelet-magyarországi és a dunántúli országrészek felé is vasúti kapcsolatot jelentenek, fejlesztésük nem csak az ingázók, de a Miskolc, Békéscsaba és Erdély irányába tartó távolsági forgalom számára is fontos.

A budapesti szakaszokon, a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a harmadik vágány kiépítése jövőre kezdődik, a kivitelezési szerződést a NIF már megkötötte. Kőbánya felső és Rákos között a meglévő vágányok felújítása és a Rákos – Rákosliget szakaszon egy harmadik sínpár előkészítése, tervezése a Budapest Fejlesztési Központ feladata lesz, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár felügyelete mellett.

A kormány gyakorlatias megoldásokat keres, amikor folyamatosan fejleszti Budapestet. Egyszerű céljaink vannak: jobb tömegközlekedés, kevesebb dugó, tisztább levegő, klímabarát városi környezet. Kulcs a közösségi közlekedés fejlesztése. Ebben az a célunk, hogy az utazók gyorsabban, kényelmesebben, kevesebb átszállással érjenek célba. Budapesten él 1,5 millió ember és naponta további 1,5 millió utazik be dolgozni, tanulni, nagyobb része autóval. A legfontosabb a közösségi, azon belül is a kötöttpályás közlekedés fejlesztése, hogy minél többen ezt válasszák gépkocsi helyett. Megéri a közösségi közlekedés fejlesztése: az esztergomi és a székesfehérvári elővárosi vasútvonalak fejlesztésének eredményeként azokon a vonalakon megduplázódott az utaslétszám” – mondta a fejlesztés kapcsán Fürjes Balázs.

A most megjelent közbeszerzési felhívás a hatvani és újszászi vonal budapesti, Kőbánya felső – Rákosliget szakaszának tervezésére vonatkozik. A vonalszakaszon naponta 42 ezer ingázó utazik, a vonatok csúcsidőszakban zsúfoltak, a menetrend további sűrítése azonban a pálya kapacitásának korlátai miatt már nem lehetséges. A fejlesztés Budapest X. (Kőbánya) és XVII. kerülete (Rákosmente), illetve Ecser, Pécel, Gödöllő, Isaszeg, Aszód, Hatvan, Ecser, Maglód, Gyömrő, Sülysáp térségének jelent megbízhatóbb vasúti közlekedést és új kapcsolatokat.

„A célunk az, hogy a Keleti pályaudvartól legalább Pécelig és Gyömrőig 15-15 perces járatsűrűség legyen biztosítható a MÁV Start elővárosi vonatai számára a Budapest–Hatvan és Budapest–Újszász vonal belső szakaszán. Ehhez azonban a meglévő kettő mellé további vágányokat kell építeni a Keleti pályaudvar és Rákosliget között, ez teszi majd lehetővé az elővárosi vonatok sűrítését a zsúfolt budapesti szakaszokon, és ez a feltétele annak, hogy az elővárosokból több vonat tudjon indulni a főváros felé” – mondta a tender kapcsán Vitézy Dávid, az előkészítést és a tervezést irányító Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója.

A hatvani vasútvonal fejlesztése 2019 óta zajlik, a Budapest Rákos és Hatvan közötti szakasz teljes körű felújítását a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) végzi. Ennek részeként Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között már 2021-ben megkezdődik a harmadik vágány építése.

A vágányfelújítás és -bővítés mellett terveink szerint Kőbánya felső állomást áthelyezzük az Élessarokhoz, így új közlekedési kapcsolat alakul ki az ott közlekedő buszokkal és villamosokkal. Új megálló épül a Közlekedési Múzeum leeendő új otthona mellett, a Hungária körútnál, így a hatvani és újszászi–szolnoki vonalról érkező elővárosi vonatok új átszállási kapcsolatot kapnak az 1-es villamosra – az új megállót a forgalmi modellezéseink szerint akár 10 ezer utas is használhatja majd naponta.

Új budapesti megállók épülnek a XVII. kerületben, a hatvani vonalon Akadémiaújtelep néven már folyamatban van a kivitelezés, az újszászi vonalon Madárdomb néven tervezünk új megállót. Az új vasúti megállók mellett Rákos és Gyömrő között a meglévő állomások és megállóhelyek mindegyike akadálymentes megközelítésű magasperont, továbbá B+R és – ahol indokolt és elfér – P+R parkolót kap.

A korszerűsítéseknek köszönhetően az elővárosi vonatok gyorsabban és sűrűbben járhatnak majd, így az elővárosok a főváros között közlekedő utasok számára az eddiginél jóval vonzóbb lehet majd a vonatközlekedés. A kényelmesebb, gyorsabb közlekedés miatt egyre többen válthatnak autóról vonatra, aminek köszönhetően csökkenhet a fővárosi utak forgalma és a levegőszennyezés, összességében a fővárosban és az elővárosokban lakók életminősége is jelentősen emelkedhet.