Kerékpáros Kertváros – Online szakmai workshop a Stratégia helyzetértékelő fejezetéről

A workshop célja volt, hogy szakemberek és a partnereink számára bemutassuk a Stratégia elkészült helyzetértékelő tanulmányát, a résztvevők megosszák az ezzel kapcsolatos észrevételeiket, valamint javaslatokat fogalmazzanak meg a most induló koncepcióalkotás fázishoz.

Az eseményen a BFK munkatársain túl részt vett a tervező Mobilissimus – Értékterv konzorcium, a témában jártas külsős szakértők, valamint a stratégiakészítésbe bevont partnerek: a Magyar Kerékpárosklub, a Budapesti Közlekedési Központ, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, egyetemi szereplők, valamint az érintett megyék főépítészei is. A workshop első fél órájában Kelen Csaba, a BFK regionális közlekedésfejlesztési projektigazgatója ismertette az elkészült helyzetértékelő fejezet fontosabb megállapításait. Mindezek után a résztvevők négy kisebb munkacsoportban folytatták a munkát.

A résztvevők összeségében elégedettek voltak a számukra előzetesen megküldött helyzetértékelés felépítésével, módszertanával és a benne olvasható megállapításokkal, a workshop ideje alatt azonban több kiegészítés, további vizsgálandó kérdés is felmerült. Az elhangzott legfontosabb megállapítások a következők:

Az agglomerációba költözés és a városok szétterülése jelentős kihívások elé állítja a térséget. A lakhelyválasztás ugyan elsősorban egyéni döntés, mégis közösségekre és településekre lehet hatása, így nagyon fontos azonosítani a döntést befolyásoló tényezőket. A különféle cégek, illetve az állam által biztosított utazási támogatások kihatnak arra, hogy hova költözik az ember, vagy milyen közlekedési eszközzel ingázik a munkahelyére. Nem lehet megkerülni a növekvő gépjárműforgalom kérdését, hiszen a forgalom csökkenti a kerékpárosok biztonságérzetét, az autók kiszorítják a kerékpárral közlekedőket a közutakról. A szubjektív biztonságérzet javítása ezért alapvető fontosságú a Stratégia sikeréhez.

Megállapításként hangzott el a szakértők és a tervezők részéről is, hogy bár fontos a regionális kerékpárhálózatok fejlesztése, de összeségében a rövidtávú (5 km) kerékpárhasználat feltételeinek megteremtése az elsődleges cél. Nem reális gondolat, hogy a távolabbi agglomerációs településekről kerékpárral ingáznak Budapestre a munkavállalók, de a közösségi közlekedésre való ráhordásban jelentős szerepe lehet a kerékpározásnak.

Stratégiai célként megfogalmazható az autós utazások számának csökkentése, nem egyszerűen a kerékpározás arányának növelése. Ha a gyalogosok válnak kerékpárosokká, azzal nem igazán nyerünk. A fontos az lenne, hogy az arányváltozás az autózók csökkenésével történjen meg, ehhez a vasútállomások elérhetőségén és átjárhatóságán kell javítani és foglalkozni kell a kerékpártárolók nagyobb számú kiépítésével.

A váci vonalon például már most is nagyon sokan használják a kerékpár-tárolókat, érdemes lenne az ottani eredményeket kiemelten kommunikálni. Mindezek mellett meg kell tudni határozni a korszerű tárolási igényeket, a jövőbeni infrastruktúra-fejlesztéseket pedig alapos helyzetfelméréssel kell megalapozni. A kerékpáros ráhordás arányának növelésére egy lehetőség az is, ha a vasútra történő felszállás és leszállás helyszínén is van lehetőség a kerékpártárolásra. Sokak számára lehetne megoldás, hogy két kerékpárt tartanak, egyet a lakhely és a helyi megálló, egyet pedig a városi megálló és a munkahely közötti közlekedésre. Szükség van a biztonságos tárolásra is, aminek innovatív eszköze lehet az okos lakat. Applikáció segítségével lehet a kerékpárt rögzíteni, ráadásul az eszköz az állomáson van, így nem kell lakatot vinni magunkkal. További észrevétel, hogy a kombinált utazások témájában fontos elem az útvonaltervezés, amit szintén érdemes a stratégiában megjeleníteni.

A fejlesztési javaslatok témakörben felmerült, hogy az e-kerékpárok új szempontokat hoznak a stratégiai tervezésbe. Hollandiában például már több e-bike-ot adnak el, mint hagyományos kerékpárt. Ez előbb-utóbb Magyarországra is jellemző lesz majd, ami új szempontokat követel meg a kerékpárutak tervezésekor.

A szemléletformálást nagyon fontosnak tartják a szakértők, számos ötlet merült fel ezzel kapcsolatban a beszélgetés folyamán. A személetformálás alapvető célja, hogy mindenki lépjen előre a kerékpározás elfogadása, gyakorlása irányába, a legaktívabb szeplőket pedig érdemes bevonni a kampányba. Ehhez be kell mutatni hazai példamutató személyeket a közvélemény számára, és fontos a döntéshozók meggyőzése, figyelemfelkeltése is. Ez utóbbi csoport meggyőzéséhez elsősorban tényadatokra, a megvalósult fejlesztések eredményeinek összegyűjtésére van szükség. Kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az egészséges életmód üzenete, a klímavédelem szempontjainak hangsúlyozása minden célcsoport esetében.

A már most is a kötöttpályás közlekedést használók esetében a legfontosabb a megfelelő tájékoztatás és figyelemfelhívás. Ehhez használni kell mind a megállóhelyen, mind az utasok által a vonaton eltöltött időt, és fontos szerepe van az attraktivitásnak, hogy a megfelelő arculati elemekkel legyen népszerűsítve a kerékpárhasználat. Fontos, hogy az utazási eszközön is megjelenjenek a marketing elemek.

A 30-50 év közötti aktív keresők esetében fontos szerepet játszik a munkahely, a munkaidő rugalmassága, az otthonról dolgozás lehetősége. Az utazási támogatások formái mind azt a célt kell elősegítsék, hogy minél több ember vegyen igénybe kerékpárt.

Az autót használók szemléletformálása nagyon fontos, azonban nem szabad erőszakos hangvételt használni, mert ez csak még nagyobb ellenállást eredményezhet. Az autóhasználat manapság sokak számára jelenleg az egyedüli valós közlekedési megoldás, ideális esetben ezzel kell egy szintre emelni kényelemben, gyorsaságban, hozzáférhetőségben a kerékpározást és a közösségi közlekedést. Fel kell mérni, hogy pontosan kik közlekednek autóval és milyen valós alternatívák kínálhatók számukra. Érdemes bemutatni az autóhasználat valós hátrányait és kiemelni más közlekedési eszközök előnyeit.

A gyerekek megszólítása kulcsfontosságú, hiszen, ha már gyerekkorban megszeretnek egy közlekedési formát, akkor sokkal nagyobb eséllyel választják ezt a későbbiekben is. A másik nagyon fontos szerepe a gyerekeknek abban rejlik, hogy általuk a szülők is megszólíthatók. Az idősebb korosztály megszólításánál pedig fontos hangsúlyozni a kerékpározás egészségre gyakorolt hatásait. Ennél a célcsoportnál fontos lehet, hogy elérhető áron tudjanak elektromos kerékpárt vásárolni vagy használni.

A szemléletformálásban számos érintettnek lenne szerepe a szakértők szerint. A kormányzati szervek elsősorban a szabályozásokon és támogatási rendszereken keresztül tudják segíteni a célok elérését. Érdemes lenne nagyobb együttműködést teremteni az önkormányzatok között, hogy a saját tapasztalataikat és pozitív példáikat első kézből tudják megosztani egymással. A vállalatoknak is kiemelkedő szerepe van a szemléletformálásban, a bejárási támogatásokon és a munkahelyi ösztönzőkön keresztül. A civil szervezetekre leginkább nyomásgyakorló erőként gondolnak a workshopban résztvevők. Az oktatási intézményeknek is részt kell venniük a képzésben és a szemléletformálásban, hiszen a szakmai képzés színvonalának emelése és a „látókör” bővítése kiemelten fontos.

Összegezve a fentieket a workshop egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a kerékpáros ráhordás erősítésével a vasút versenyképessége is jelentősen növelhető. Ezért olyan stratégiát szeretnénk kidolgozni, amelynek segítségével növekszik a lakosság, és ezen belül az ingázók körében a kerékpározási hajlandóság.