Zöldfolyosó a Dunáig – a Déli Körvasút fejlesztéséhez kapcsolódó környezetrendezés

A Déli Körvasút fejlesztése városi területen, lakott területekhez közel zajlik. Ezért kiemelten fontos, hogy a vasúti beruházás ne csupán közlekedésfejlesztésként, hanem komplex városfejlesztési beavatkozásként valósuljon meg, és az érintett közterületeken végig rendezett, megfelelő közlekedési kapcsolatokkal ellátott élhető városi tereket hozzon létre.

A beruházás keretében ezért egy olyan átfogó környezetrendezés is megvalósul, ami a Budaörsi úttól a Dunáig hoz létre egy gyalogos-kerékpáros, végig parkosított folyosót, fontos hálózati kapcsolatok és rendezett, megújuló közterületek megteremtésével.

Zöldfolyosó a Dunáig illusztráció

A fejlesztést az alábbi rovatokban szakaszokra bontottuk, hogy az egyes részletek jobban megismerhetők legyenek.

Véleménye, javaslata van? Kérem, töltse ki a kérdőívünket és segítsen nekünk abban, hogy a környezetrendezés eredményeként átalakuló, megújuló városi terek minél jobban szolgálják az itt élők igényeit!

Zöldfolyosó a Dunáig illusztráció

Ezen a szakaszon a vasúti töltés északi oldalán, az Ajnácskő utcai csomópont és a Karolina út között található valamennyi telephelyet megszüntetjük, a cél ennek a területnek a zöldfelületté alakítása, amit intenzív fásítással, a közterületek rendezésével, a légkábelek földkábelre váltásával és a közvilágítás javításával tervezünk megvalósítani. A területen ma jellemző a szabálytalan parkolás, ennek megszüntetése szintén kiemelten fontos. A rézsű felé eső oldalon egy minimum 1,5 m széles járdát, az út mentén pedig fasor kialakítását és párhuzamos parkolóöblök kiépítését tervezzük.

Ami a Bartók Béla út-Tétényi út csomópontot illeti, ez a ma jellemzően közlekedési csomópontként szolgáló, meglehetősen forgalmas tér a jövőben városiasabb arculatot kaphat, mert a vasúti híd átépítésével itt több terület szabadulhat fel a hídfők között. Ennek érdekében itt az a cél, hogy a csomópont minden irányú gyalogos és kerékpáros átjárhatóságát biztosítsuk, a villamosperonok és a buszmegállók megközelítését javítsuk, az átszállásokat kényelmesebbé tegyük. Az átépítés révén ezen a téren is igényes zöldfelületek alakulhatnak ki, fák ültethetők.

A Hamzsabégi park, vagy Hamzsabégi sétány a környék egyik értékes zöldfelülete, amely sajátos városfejlődési folyamatok miatt alakulhatott ki. Ennek a közterületi sávnak jelentős része ugyanis évtizedek óta közlekedésfejlesztési területként szerepel a különböző szabályozási tervekben. A nagy közútfejlesztési beruházások végül elkerülték ezt a környéket, a vasút bővítése pedig ezidáig váratott magára, így ez a sáv eddig beépítetlenül, kvázi zöldövezetként funkcionált.

Most, hogy a vasútfejlesztés miatt a terület egy részét fel kell használni, különös figyelemmel kell lenni a környező házak lakóira, és az általuk megszokott zöld környezetet a beruházást követően is a lehető legnagyobb mértékben, legjobb minőségben szükséges biztosítani.

Éppen ezért a Hamzsabégi parkot érintő fejlesztésről az itt élőkkel közösen, közösségi tervezés keretében születik döntés. Az alapvető cél egy szabadidős funkciókkal is rendelkező, zöld park kialakítása.

Az átültetendő fák körét részletes dendrológiai felmérés alapján határozzuk meg.

A vasúti pálya mentén, a vasúti projekt keretében épülő támfal díszítésére, zöldítésére szintén a lakosok tehetnek majd javaslatot.

Ami a terület közlekedési hálózatát illeti: egy korábban készült tanulmányterv a megépítendő vasúti támfal elé helyezte a kerékpársávot, hiszen ez a terület vasútbiztonsági okokból nem ültethető be fákkal, viszont így a kerékpársávot el lehet választani a gyalogos sétánytól, biztonságosabbá téve a kerékpárosok és a gyalogosok közlekedését is. A fenti elrendezés megtartása megfontolandó, e kérdésben is számítunk az itt élő lakosok és a kerékpáros szakmai szervezetek véleményére is.

A vasúti töltésen átjárókat nyitunk majd annak érdekében, hogy a vasút elválasztó hatását csökkentsük, a területek között jobb összeköttetés létesüljön. Ma azoknak, akik a töltés egyik oldaláról a másikra át akarnak jutni, jelentős kerülőt kell tenni. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a töltés alatt biztonságos és kényelmes, kizárólag gyalogosok és kerékpárosok számára használható átjárók létesüljenek.

Átjáró kialakítása 4 helyen tervezett:

  • a Bukarest utca – Fejér Lipót utca között,
  • a Fadrusz utca – Mohai utca között,
  • az Erőmű utca – Nádorliget utca között és
  • a Szerémi út kanyarulatában.

A szakaszon a közterületek teljes felújítását tervezzük a járda, a zöldsáv, az útpálya, a parkolók és a rézsű átalakításával. A közterületet kettős fasorral alakítjuk ki, ami a déli oldalon jellemzően a meglévő fasor kiegészítését jelenti, míg az északi oldalon vagy a parkolók között, vagy a rézsűláb mellett új fák ültethetők. Ezen a szakaszon is cél a parkolás rendezett körülményeinek megteremtése.

A parkosított Csonka János tér zöldfelületeinek rendezése, illetve fásított köztér tervezése is az elképzelések között szerepel. Ennek során részletesen vizsgálni kell majd a parkolószám alakulását a tervezés során.

A Rákóczi híd budai lehajtójának földművét északról határoló, a Neumann János utcával párhuzamos területsávot színvonalas közparkká fejlesztjük, amely ökológiai, illetve gyalogos-kerékpáros közlekedési szempontból egyaránt teljes értékű összeköttetést nyújt majd a meglévő Hamzsabégi úti és Kopaszi-gáti parkok között.

Ez a szakasz egyben bizonyos közparki funkciók elhelyezésére is alkalmas lehet.

Ezen a szakaszon is meg fogjuk vizsgálni a parkolási helyzetet, azzal, hogy nem cél a jelenlegiparkolószám csökkentése.

Az ebben a térségben található, vasúti és közúti hidak alatti tágas, ám jellegtelen tér jelentősége és forgalma a várhatóan napi 6.000 utast vonzó új Nádorkert vasúti megállóhely, illetve a BudaPart városnegyed kiépítésével megnő, és egyben az Infopark legfontosabb déli kapujává válik, valamint innen lehet majd megközelíteni Újbuda központja felől a Kopaszi-gátat.

A közelmúltban döntés született a Budai fonódó villamoshálózat II. ütemének megtervezéséről, amely a Szent Gellért tértől a rakpart mentén vezetve a Budafoki-Dombóvári úti csomópontig közlekedik majd.

Így mind az 1-es villamos, mind a Budai fonódó villamos, mind a vasút utazóközönsége ezt a területet fogja átjáróként használni, akár a BudaPart és a Kopaszi-gát, akár az Infopark felé igyekszik. Az állomási előtér, mint védett, barátságos, de áttekinthető találkozópont kialakítása ezért kulcsfontosságú.

A tágas területen az áthaladó gyalogosok számára különböző funkciók (vendéglátó, árusító pavilonok) kialakítását tervezzük, rendezett, egységes arculat szerint.

Tekintettel arra, hogy ez az átjáró biztosítja az Infopark és a Kopaszi-gát közötti kapcsolatot, a sétány és a kerékpárút átvezetését tervezzük itt, és vizsgáljuk a Dombóvári út alatti kihasználatlan gyalogos aluljáró megszüntetésének lehetőségét is.

A vasúti megállóhely előterében B+R tárolók telepítése is indokolt, összesen legalább 50-100 db kerékpár tárolására elegendő kapacitással, a távlati bővítés lehetősége mellett. A helyszínen mikromobilitási pontot (e-roller lerakó stb.) és MOL-Bubi állomást telepítünk.

A XI. kerületet kelet-nyugati irányban átszelő gyalogos-kerékpáros főútvonal Duna-parti, illetve pesti csatlakozása érdekében a tervezett kerékpárutat a Nádorkert megálló és a Rákóczi híd között is továbbvezetjük.

A Déli összekötő vasúti híd felújításának és átépítésének köszönhetően a mai hídpillérek alatt felszabaduló területen lehetővé válik a gyalogos és kerékpáros közlekedési infrastruktúra bővítése, jobb kapcsolatot adva ezzel a Kopaszi-gát felé. A híd budai hídfőjének környékén kialakított új kerékpáros úthálózat eredményeképp létrejön a Rákóczi hídtól a Bartók Béla útig egy összefüggő kerékpáros tengely.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Megszakítás