Kedves Látogató!
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.
Több mint nyolcvan év elteltével, 1938 óta először landolt magyar lajstromjelű hidroplán a Balaton vízfelületén, a Keszthelyi-öbölben. A teszt folytatása a februári dunai próbáknak, a cél pedig az, hogy a vízirepülés ismét meghonosodjon a magyarországi vizeken. A törvényi szabályozáshoz nagy segítséget nyújtanak a tesztrepülések tapasztalatai. A folyók és tavak országaként hazánk alkalmas lehet arra, hogy a vízirepülés regionális központja legyen a jövőben.
Aeroexpress Cessna 206 típusú gépével Széchey Márton Airbus-oktatókapitány az aktuális széliránynak megfelelően szállt le a hatóságok által kijelölt mintegy másfél négyzetkilométernyi köralakú vízfelületre. A repülést a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesület kisgéphajókkal biztosította.
A hazai vízirepülés első harminc éve meglehetősen mozgalmas volt, a második világháborút követően azonban a múlt homályába veszett. Először 1916-ban jelentek meg vízirepülőgépek a Balatonon, amikor az olasz frontra induló repülő csónakok Keszthelynél végeztek közbenső leszállást, mielőtt nekivágtak a Triesztig tartó, légvonalban négyszáz kilométer hosszú útnak. A világháború után a keszthelyi vízirepülő bázis 1920-ig létezett, de repülőgépek nélkül. Aztán 1923 nyarán a nagyközönség számára is elérhetővé váltak a hidroplánok: a menetrendszerű külföldi járatok mellett megindultak a Budapest-Balaton közötti taxi-repülések is, az első Budapestről Siófokra június 29-én. A Dunáról felszálló hidroplánok a biztonságot jelentő 1000 méteres magasságba emelkedtek, hogy esetleges motorleállás vagy más okból történő kényszerleszállás esetén legyen elég idejük elérni a Velencei tavat, vagy a Balaton keleti végét. Olyannyira népszerű lett a vízirepülés, hogy a hatóságok 1924-ben meghatározták a légi közlekedés rendészeti szabályait.
Az Aeroexpresst start-up cégként 2021-ben Somogyi-Tóth Dániel karmester-orgonaművész, az Aeropark Repülőmúzeumot működtető Légiközlekedési Kulturális Központ (LKK) alapítója és unokatestvére, Széchey Márton hozták létre régi barátjukkal, Marozsi Lászlóval. Később Simon Martin kapitány is csatlakozott hozzájuk, aki a bőnyi repülőtér vezetőjeként és kisgépes üzemeltetési szakemberként új lendületet adott a tervezésnek. Az LKK a Közlekedési Múzeum partnereként működteti az Aeroparkot.
2022 © NKK Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. Minden jog fenntartva
Kedves Látogató!
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.
Kedves Látogató!
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.