Kedves Látogató!
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.
A BFK irányításával megkezdődött a Kerékpáros kertváros stratégia elkészítése. Ehhez kapcsolódva a kerékpározás szerteágazó területéről szakmai konferenciát rendeztünk az Északi Járműjavító dízelcsarnokában, a Közlekedési Múzeum leendő épületében. A cél az áttekintés volt, 15 előadó egyenként hét percet kapott saját területének bemutatására.
Vitézy Dávid
A BFK vezérigazgatója a készülő stratégia célját határozta meg. A főváros környékén a vasútállomások és megállók zömét nem lehet biztonságosan, kényelmesen megközelíteni kerékpárral a közeli településekről. Elsősorban ennek a problémának a megoldását szolgálja a budapesti agglomerációs kerékpáros stratégia, beleértve természetesen azt is, hogy a megállóban biztonságosan ott is lehessen hagyni a bringákat megfelelő méretű tárolókban. Persze a ma még hálózatnak alig nevezhető, hiányos agglomerációs kerékpárút-hálózatnak nemcsak az állomásokhoz, megállókhoz kell elvezetnie, hanem mindenhol kapcsolódnia kell a fővárosi kerékpárutakhoz is, hiszen rövidebb távon, például Budapestre a közvetlenül határos településekről reális alternatíva végig kerékpárral ingázni.
Kelen Csaba
A BFK regionális közlekedésfejlesztési projektigazgatója A Kerékpáros kertváros stratégia elkészítésének tervezett folyamatát mutatta be. A kiindulóhelyzet az, hogy a fővárosi agglomerációban gyakorlatilag nincs kerékpárút-hálózat, csupán elszórt darabkái vannak meg a szükséges inftrastruktúrának. A munka a jelenlegi helyzet felmérésével indult, ezt követi a szükséges kerékpáros létesítmények meghatározása, végül az agglomeráció belső területén ezek konkrét megtervezésére is sor kerül.
Gertheis Antal
A Stratégia megalkotásában részt vevő tervezőiroda, a Mobilissimus Kft. ügyvezetője a Kerékpáros Kertváros stratégia tervezésének további részleteivel ismertette meg a hallgatóságot. Egyebek között mintául szolgáló külföldi példákat láthattunk kerékpársztrádákra, illetve a jól kiépített vasúti ráhordás létesítményeire. Ugyancsak szóba került, hogy a kerékpárosokat, érdekelteket és érdeklődőket hogyan fogjuk bevonni a stratégia megalkotásába.
Halász Áron
A Magyar Kerékpáros Klub alelnöke az első előadó volt, aki nem magáról a Startégiáról beszélt, hanem a kerékpáros agglomerációs közlekedés (kiaknázatlan) lehetőségeiről, előnyeiről. Az autózás világának mérhetetlen területi igényével hasonlította össze a bringázást, amely helytakarékos, környezetbarát, csendes, olcsó, egészséges, biztonságos és elérhető. Hazai felmérések adataival és nyugat-európai példákkal szemléltette, hogy ha megfelelő körülményeket sikerül teremteni, óriási lehetősége van a kerékpárhasználat lényeges növekedésének.
Dr. Homolya Róbert
A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a vasút hogyan próbál megfelelni ezen a területen az igényeknek, milyen eredményeket tud felmutatni, merre látja a további fejlődés útját. A kapacitáskérdések miatt alapvetően úgy látja, hogy a turisztikai célú igényeknél kell a kerékpárok vonaton való szállításával megfelelni, az elővárosi ingázásnál pedig az intermodalitás feltételeit kell megteremteni, azt, hogy a vasútig el lehessen jutni biciklin, és ott biztonságosan el lehessen azt helyezni.
Dióssi Csaba
Dunakeszi polgármestere azt mutatta be, hogy városa hogyan fejlesztette sikeresen a bringaúthálózatot, és mik a további terveik. A település fölismerte a kerékpározás jelentőségét a közlekedésben és a turizmusban, saját stratégiát írt, és kihasználta a pályázási lehetőségeket. Tíz év alatt az ötszörösére nőtt a hálózat hossza. Sajátságosság, hogy az Eurovelo főútja is a városban halad, és összekapcsolódik a városi hálózattal.
Lukács András
A Levegő Munkacsoport elnöke azt mutatta ki prezentációjában adatokkal megalapozva, hogy a fenntartható közlekedési módok, tehát a vasút és a kerékpár összekapcsolásának mennyire pozitív a hatása a természetes környezetre.
Berencsi Miklós
Az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ programvezetője a turisztikai és ingázási kerékpárhasználat összefüggéseit elemezte. Vannak olyan bicikliutak, például a dunakanyari gerincutak, amelyek egyaránt jelentős szerepet játszanak mind a két szegmensben.
Dr. Schneller Domonkos
A Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára Béke az utakon címmel a kerékpárosok és autósok együttéléséről beszélt. A bringareneszánsz akár úgy is fölfogható, mint az eredetileg az emberek számára épült, de később az autók által elfoglalt európai városok részleges visszafoglalásának egyik mozzanata, így érthető, hogy ez mindenhol konfliktusokkal jár. Ezek visszaszorítására a körültekintően megtervezett infrastruktúra, a szabályozások (sebességkorlátozás) és a szemléletformálás egyaránt szükséges. Budapesten nem reális például egy általános 30 km/órás sebességkorlátozás, viszont a jó infrastruktúra és az érzékenyítés szükséges.
Dr. Makó Emese
A győri Széchenyi István Egyetem közlekedésépítési és vízmérnöki tanszékének vezetője, egyetemi docens a kerékpáros közlekedésbiztonságról beszélt a független közúti biztonsági audit intézményén keresztül. Konkrét gyakorlati példákon mutatta be, hogy miért helytelen például forgalmas főutak egyik oldalára kétirányú, forgalmas kerékpárutat építeni. A szakma még most sem kezeli súlyának megfelelően ezt a közlekedési módot, nincs elég adat a kerékpárforgalomról, nem készülnek koherens hálózatok. Az auditálás jelenleg túl későn kap szerepet a létesítmények elkészítésében, így alapvető áttervezésre már általában nincs mód, legfeljebb némi forgalomtechnikai beavatkozásra.
Dr. Mátrai Tamás
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara közlekedéstechnológiai és közlekedésgazdasági tanszékének adjunktusa a városi kerékpáros közlekedési rendszerek komplex elemzéséről prezentált. Előadásában elméleti alapozással mutatta be, hogy hogyan alakul át mostanában a közlekedési tervezés, ezen belül a kerékpáros infrastruktúra tervezése.
Bodor Ádám
A BKK mobilitásfejlesztési igazgatója a mikromobilitás világán belül tekintette át a kerékpározás budapesti helyzetét, jövőbeni irányait. Beszélt a Bubi fejlesztéséről, és a kerékpárszállításról is a BKK-járatokon.
Glász Attila
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kerékpár-koordinációs referense magyarországi léptékben foglalkozott a kerékpározással. Ismertette az úthálózat kiépítésének múltját és főképp jövőjét. Bemutatta az utóbbi néhány év országos kerékpáros forgalomszámlálási adatait is.
Hirkó György
A Magyar Közút kerékpárút-üzemeltetési csoportvezetője a kerékpárút-üzemeltetés – valljuk be – túlságosan ritkán előtérbe kerülő témáját járta körül prezentációjában.
Kiss Bálint
A projektvezető egy sikeres, nemzetközi közbringarendszert, az Esztergomban és Párkányban működő Mária Valéria Bike-ot és működését mutatta be.
További információk és a projekttel kapcsolatos média tartalmak itt érhetőek el: Kerékpáros kertváros
2022 © NKK Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. Minden jog fenntartva
Kedves Látogató!
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.
Kedves Látogató!
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.