Indul a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal felújításának tervezése

Noha hivatalosan Lajosmizsénél véget ér a budapesti elővárosi vasúti zóna, hiba lenne a vasútvonalat nem egységként kezelni, ha a fejlesztésből kimaradna a Lajosmizse–Kecskemét szakasz, hiszen Dabastól már egyre erősebb Kecskemét vonzása is. A BFK ezért a tervezési közbeszerzést eleve úgy írta ki, hogy a külső szakasz fejlesztésének megtervezése opciósan része volt a közbeszerzésnek.

A fővároshoz közeli jelentősebb települések (Gyál, Ócsa, Inárcs, Dabas) munkavállalóinak, iskolásainak jelentős része Budapestre ingázik (többnyire ma sajnos nem vonattal). Az idén februárban bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia e vonalon azonosította a legnagyobb utasszámnövelési lehetőséget, a több megközelítéssel, településenként elvégzett számítások azt mutatják, hogy Dabasról 4-szeresére, Gyálról csaknem 7-szeresére nőhet az utasszám, ha sűrű, gyors, a 21. század elvárásainak megfelelő szolgáltatás lesz a vonalon korszerű villamos motorvonatokkal.

„Összességében a teljes vonalon három és félszer annyi utasra számítunk, mint amennyi a vírusjárvány előtti időkben utazott itt. Azért ilyen nagy a növekedési potenciál, mert jelenleg nagyon alacsony színvonalú itt a szolgáltatás, a vonatok csak óránként járnak, és akkor is csak 40–60 kilométer per órás sebességgel. Az utóbbi években itt még csökkent is a forgalom, miközben azokon az elővárosi vonalakon (az esztergomin és a székesfehérvárin), ahol már megtörtént a pálya fejlesztése, ahol korszerű villamos motorvonatok álltak szolgálatba, megduplázódótt az utasok száma.” – mondta Vitézy Dávid.

A célunk, hogy a belső szakaszon, Ócsáig negyedóránként, onnantól pedig Kecskemétig félóránként járjanak a vonatok. Utóbbiak zónázó jellegű rendszerben, vagyis a más elővárosi vonalakon már bevált rendben a belső szakaszon megállókat kihagyva, így lényegesen gyorsabb összeköttetést biztosítva. Ez azt is jelenti, hogy megszűnik a 142-es jelenlegi kettéosztottsága, nem kell majd Lajosmizsén átszállni, vagyis az érintett településekről egyaránt lehet majd közvetlenül eljutni a főváros és Kecskemét felé is. Kecskemét állomáson pedig a tervek szerint lehetőség lesz átszállni a szegedi IC-kre.

A felújítást követően Kőbánya-Kispest és Lajosmizse között a beépítettségtől függően 80–120 kilométer/órás lesz az engedélyezett sebesség, a Lajosmizse–Kecskemét szakaszon legalább 60-as tempót tervezünk. Kőbánya-Kispest és Gyál között megépül a második vágány, ahol csak erre lehetőség van, és innen Lajosmizséig is lesz olyan szakasz, ahol két vágányon lehet majd közlekedni. 

A tervezőnek a szerződés szerint döntés-előkészítő és megvalósíthatósági tanulmányt kell készítenie. Ezt követően lehet menetrendi tervezetet készíteni. Az előzetes elképzelések szerint a fejlesztés után Gyáltól a jelenlegi 39 perc helyett kevesebb mint fél óra alatt lehet majd a Nyugati pályaudvarra érni, Ócsáról a csaknem egyórás menetidő háromnegyed óra alá csökken, Dabas 1 óra 22 perc helyett kevesebb mint egy óra alatt lesz elérhető, Lajosmizse pedig 2 óra helyett legfeljebb másfélre lesz csak a fővárostól. Az akadálymentesített megállókban kulturált környezet, továbbá P+R gépkocsitárolók és B+R kerékpártárolók várják majd az utasokat. 

A BFK márciusban, áprilisban online kérdőíven mérte föl a vonal mai és potenciális használóinak véleményét. A napi 5000 körüli utasszám figyelembevételével mindenképp a nagy érdeklődést mutatja, hogy 3347-en töltötték ki. Ezúttal is köszönjük nekik. A kitöltők iskolai osztályzatokkal 2-es alá vagy valamivel fölé értékelték a vonal jelenlegi szolgáltatását. Fejlesztési céljaink – villamosítás, részleges kétvágányúsítás, a vonatok sűrítése, gyorsítása, az állomások megújítása és megközelítésük javítása – mind 4,5 fölötti átlagos osztályzatot kaptak. Arra is vonatkozott kérdés, hogy Budapesten belül melyik pályaudvart, irányt keresik az utasok. Az eredménynek megfelelően azt tervezzük, hogy alapvetően a Nyugati pályaudvar marad a legtöbb járat végállomása, de elképzelhető, hogy mellette egyes járatok a körvasúton át a veresegyházi vonal felé közlekednének, összekötve az észak- és a dél-pesti agglomerációt.

A Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal esetében 86 kilométer villamosítására, 63 kilométer hosszú pálya teljes, és 23 kilométer (Lajosmizse–Kecskemét) egyszerűsített átépítésére kell a terveket elkészíteni. A vonalon tíz állomás és hét megállóhely épül át, összességében hetven csoportkitérővel, ebből 14 csoportkitérő Kőbánya-Kispesten található. Emellett két állomás és 9 megállóhely egyszerűsített átépítésére szükséges terveket készíteni. Ezen kívül a tervek szerint négy új vasúti megállóhely épül P+R parkolóval és csatlakozó úthálózattal.

A vonalon 18 kilométeren létesül második vágány, de a pontos vonalhossz a döntés-előkészítő tanulmány alapján lesz meghatározva. A tervezői megbízatás része hét új külön szintű közúti és két szintén külön szintű gyalogos-kerékpáros átjáró tervének az elkészítése, erre szintén a döntés-előkészítő tanulmányban készül javaslat. Budapest és Kecskemét között a 142. számú vonalon nyolcvan szintbeni útátjáró és 19 vasúti műtárgy (hidak) épül át. A teljes tervezés és előkészítés értéke nettó 4,4 milliárd forint.