H8-as gödöllői és H9-es csömöri hév metróvá fejlesztése


Kiterjesztjük a metró szolgáltatását Gödöllőig és Csömörig, összekötjük az M2-es metrót a H8-as és H9-es hévekkel, a Budapest Fejlesztési Központ folytatja a tervezést. A tegnap aláírt Támogatási szerződés értelmében a projekt előkészítéséhez és tervezéséhez a kormány nyújt anyagi támogatást.

A gödöllői (H8), a csömöri (H9) felújításának és az M2-es metróval történő összeköttetés legfontosabb célja, hogy kevesebb legyen a menetidő, megszűnjön az átszállás, és csökkenjen a környezeti terhelés – közölte tegnap Vitézy Dávid a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, miután aláírta Kutnyánszky Zsolttal az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárával a Támogatási szerződést. A beruházást a kormány átvettette a Fővárosi Önkormányzattól, és a tervezéssel a BFK-t bízta meg. A tovább tervezésre és a fejlesztés előkészítésére a kormány 4,622 milliárd forint európai uniós támogatást biztosít az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program forrásaiból. A projekt a pályák, állomások felújítását, akadálymentesítését, új megállók építését, új járművek beszerzését, autóparkolók, kerékpártárolók építését is tartalmazza. Vitézy Dávid elmondta: a hév vonalak mentén 150 ezer ember él, naponta 36 ezer utas veszi igénybe a H8-as és H9-es vonalakat. A beruházás révén Gödöllő felől 15, Csömör felől pedig hét perccel csökken a menetidő, az utasszám pedig akár a háromszorosára emelkedhet.

Tuzson Bence a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, Pest megye 5. számú választókörzetének képviselője azt emelte ki, hogy az elmúlt ötven év egyik legjelentősebb nagyvasúti beruházása lesz a gödöllői és a csömöri hév fejlesztése, illetve összekötése az M2-es metróval. A közlekedés fejlesztése az agglomerációs térség legfontosabb eleme – közölte. Ezzel együtt a hév vonalakon az építés óta nem valósult meg jelenős felújítás, a mostani tervezett beruházás révén pedig átszállás nélkül lehet majd Budára jutni. Megemlítette: sajnálattal vették tudomásul, amikor egy évvel ezelőtt a főváros jelenlegi vezetése törölte a felújítási programot, a kormány viszont lépett, és átvette a tervezési feladatokat.

Kutnyánszky Zsolt az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára, elmondta, hogy a következő egy-másfél évtizedben a vasút áll majd a hazai közlekedésfejlesztés középpontjában. Budapest a negyedik legsűrűbb vasúthálózattal rendelkező város Európában, és a vasút előnyei leginkább az elővárosi forgalomban mutatkoznak meg – fejtette ki. A 2010 óta megvalósult, illetve jelenleg is zajló beruházások közül kiemelte a székesfehérvári és az esztergomi vonalak megújítását, hozzátéve, hogy jelenleg is zajlik a Rákos-Hatvan, és a Kelenföld-Pusztaszabolcs közötti szakaszok korszerűsítése, megépült a harmadik vágány a Déli összekötő Duna-hídon, megújul a Nyugati pályaudvar épülete, és korszerű utascentrum épül a Keleti pályaudvaron.

Szatmáry Kristóf Kertváros és Alsóváros országgyűlési képviselője közölte: ennek a beruházásnak köszönhetően először lesz egy kertvárosnak metró szintű összeköttetése a belvárossal. A gödöllői és a csömöri hévek felújítását, illetve az M2-es metróval történő összekötésének a jelentőségét a képviselő az M0-ás útgyűrű megépítéséhez hasonlította. Hangsúlyozta: a modern 21. századi közlekedést ez a projekt teszi lehetővé. A beruházás révén, illetve az új külön szintű útátjárók létesítésével megszűnik a XVI. kerületben, hogy a hév-vonal városrészeket vágjon ketté.

Vécsey László Pest megye 6. számú választókörzetének országgyűlési képviselője hangsúlyozta: nagyon kedvező számukra, hogy a kormány átvette ezt a beruházást, a tervezés folytatása egyben az újra indulás mérföldköve. Az észak-keleti agglomeráció számára a másik fontos beruházás a Rákos-Hatvan vonal felújítása. Mindkét projekt érinti Gödöllőt, ezáltal a város a kötött pályás vasúti közlekedés új csomópontja lehet.

A Fővárosi Önkormányzat által abbahagyott projekt állami beruházásként valósul meg, a tervezés folytatását a BFK és a MÁV-HÉV Zrt. konzorciuma irányítja a Budapesti Közlekedési Központ bevonásával. A gödöllői és a csömöri vonalon a pálya elhasználódott, a járművek öregek, korszerűtlenek. A gödöllői és csömöri hévek fejlesztése, az M2-es metróvonal és a H8-as, illetve H9-es összekötése része a februárban bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiának (www.budapestvasut2040.hu). Így egy olyan átjárható rendszer jön létre, amely átszállást és időt takarít meg mind a ma a metrót és a hévet, mind az autót használóknak. Sokak számára a hév helyett közvetlenül a metró válik elérhetővé, így kevesebben fognak autót használni, rövidíthető a ma az Örs vezér terére közlekedő ráhordó buszjáratok útvonala is. Ezáltal közvetlenül is csökkenhetne a közúti forgalom és a légszennyezés.

A fejlesztéssel érintett agglomerációs települések (Gödöllő, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród) lakosainak száma 2000 és 2020 között összességében 28 százalékkal emelkedett, Mogyoródon például 68 százalékos a növekedés. A települések lakóinak tulajdonában lévő gépjárművek száma ugyanakkor csaknem hetven százalékkal nőtt. Ez az autós forgalom a főváros számára egyre nagyobb környezeti terhet jelent, ez a térség adja a Budapesten megjelenő teljes agglomerációs forgalom 12 százalékát.

Látványtervek

Az említett települések és a hévek mentén lévő fővárosi kerületek lakói közvetlen metrókapcsolatot kapnak, ennek hatása pedig óriási, sokan fogják a közösségi közlekedést választani autó helyett. A tervek állami átvétele során kiemelt figyelmet kap a hév elvágó hatásának csökkentése, a szintbeni útátjárók megszüntetése. A településszerkezeti változásokat figyelembe véve jelentősen megváltozik a megállók elhelyezkedése, oda kerülnek, ahol az emberek jelentős számban laknak, illetve ahol át lehet majd szállni a vasútra.

 

A hévek ugyanúgy elővárosi vasutak, mint a MÁV Budapestre befutó 11 vonala, ezért a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia valamennyi vonal integrációját és belvárosi meghosszabbítását tartalmazza. A hévek közül jelenleg a H6-os ráckevei és H7-es csepeli vonal hálózati helyzete a legrosszabb, még a metrókat se érik el. A Stratégia ezek közös, felszín alatti bevezetésével számol a Kálvin térre, ennek tervezése és az építkezéshez szükséges talajvizsgálatok már folynak. A Cinkotáig 1888-ban megépült hév, a mai H8 és H9 elődje még jórészt lakatlan területen haladt, az akkor és később megnyitott megállók ma egyáltalán nem esnek egybe az utazási igényekkel, így a tervek szerint ezen a szakaszon az összes megállót érdemes máshová helyezni. Sőt, már a jelenlegi metrószakaszon létesülne egy új megálló Törökőr néven ott, ahol az M2 a ceglédi (100a jelű) vasút bevezető szakasza alatt halad át. A gyorsvasút a mai Örs vezér téri végállomás előtt elkezdené az emelkedést, a Kerepesi és a Nagy Lajos király útja fölött átívelve a jelenlegi hévvégállomás fölött érné el az új Örs vezér tere megállót. Az új Rákosfalva megálló a mostaninál beljebb, a lakótelepek súlypontjában kapna helyet, majd egy szintén új, a körvasútra átszállást lehetővé tevő megálló következne az Egyenes utcai lakótelepnél. Innentől a felszín alatt folytatódna a gyorsvasút, hogy a XVI kerület két részét ne vágja el egymástól. Ezen a szakaszon a sashalmi Thököly útnál és a mátyásföldi Jókai Mór utcánál állnának meg a szerelvények. A mai Imre utcai megálló kisebb kifelé tolásával jönne létre az erzsébetligeti megálló immár a felszínen. A H9-es, csömöri ágon Cinkota alsó helyett a beépült Csabaligetnél állnának meg a járművek, Árpádföldhöz közelebb.

További információk és a projekttel kapcsolatos média tartalmak itt érhetőek el: H8-as gödöllői és H9-es csömöri hév metróvá fejlesztése

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Kedves Látogató!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával elfogadja az adatvédelmi szabályzatot.

Megszakítás